Zsófi foodblogja

Segítsüti: Madeleine-variációk

2011-03-30T10:00:00.006+02:00

A segítsüti akciót már mindenki ismeri, ugye? Évente kétszer 27 blogger bocsájt egy-egy tepsi sütit árverésre, a befolyó összeget pedig az utolsó fillérig jótékonysági célokra fordítják. A támogatottak között eddig szerepelt krízishelyzetben lévő anyáknak otthont adó szervezet, és több budapesti és vidéki kórház koraszülött osztálya.

Ezúttal a Down egyesületet támogatjuk, az ő fejlesztőházukba szeretnénk eszközöket vásárolni. Ezen az oldalon egy gyors regisztráció után már meg is lehet tenni a téteket, és minden felmerülő kérdésre megtaláljátok a választ is.

Az én felajánlásom az idén:

Madeleine-variációk 5 ízben:
mandulás-narancsvirágvizes
kókuszos
olívaolajos-vaníliás
zöld (matcha) teás
csokis

Aki ismeri a madeleine-t, az bizonyára azt is tudja, hogy irodalmi sütemény. Proust-nál azóta sem csinált senki jobb reklámot a madeleine-nek, úgyhogy én meg sem próbálom:

"A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az."

A kedves licitnyertes egy nagy kosár frissen sült madeleine-t kap, tetszés szerinti ízösszeállításban. Átvétel Budapesten személyesen vagy futárral.

Licitre fel (nem csak bölcsészeknek)! Hajrá!

Újra Segítsüti!

2010-09-17T10:44:00.003+02:00

Ismét Segítsüti (aki még nem hallott róla, itt behozhatja a lemaradást), ráadásul új csapattal! A nemes cél továbbra is ugyanaz: két koraszülött osztályt támogatnak - az előző segítsütis nyertesem személyes tapasztalatok alapján erősítette meg, hogy bizony rájuk fér...
Szóval licitre fel! 27 jobbnál jobb süti várja a téteket. Én ezúttal licitálóként veszek részt az akcióban, a stafétabotot pedig átadom Orsicsibének, akinek az alábbi képen látható, ínycsiklandozó málnás-mandulás Madeira tortájára rövid regisztráció után itt licitálhattok!

segítsüti

2010-04-03T10:49:00.002+02:00

Fantasztikus végeredmény született, nagyon köszönjük mindenkinek, és itt külön köszönöm azoknak, akik a citromtortámra licitáltak. Szuperek vagytok!
A sütit "vigaszágon" is szívesen megsütöm, amennyiben van rá igény, és a nyertesnek sincs ellenére (aki viszont így kap egy kis extra ajándékot is mellé). Szóljatok, ha így van.
Mégegyszer köszönjük!

Segítsüti: Tripla citromos torta

2010-03-30T10:15:00.003+02:00

Idén is nagyon örültem Nemisbéka felkérésének, mert nagyon jó résztvenni egy ilyen szuper kezdeményezésben. Ezúttal két kórház - a pesti Péterfy és a miskolci megyei - koraszülött osztályait támogatjuk, ahogy hallom, jócskán rájuk fér. A www.segitsuti.hu oldalra kell beregisztrálni, hogy licitálhassatok az alábbi, és még ezen kívül 26, finomabbnál finomabb sütire! A kikiáltási ár mindegyiknél 1000 Ft. Átadás és fizetés személyesen vagy megbeszélés szerint. Hajrá, hajrá!

Tripla citromos torta
(egy londoni sütiárus lány receptje, innen)

Citromos-mandulás piskóta citromsziruppal átitatva és citromos cukormázzal bevonva. Teához, kávéhoz, vagy desszertnek. Sokáig eláll, nem szárad ki.

a tortához:
4 tojás
24 dkg cukor
egy csipet só
1,3 dl tejföl
0,2 dl citromlé
19 dkg liszt
4 dkg őrölt mandula
5 g sütőpor
10 dkg tisztított vaj (felmelegített, lefölözött)
1 biocitrom reszelt héja

a citromsziruphoz:
fél dl citromlé
6 dkg cukor

a citromos mázhoz:
35 ml citromlé (én többet használtam)
20 dkg porcukor

1. 4 tojást egy forró víz fölé helyezett verjünk habbá, adjunk hozzá a cukrot 3 részletben, folyamatosan keverve (5-10 percig, amíg háromszorosára nem duzzad a hab)

2. Egy másik tálban keverjük össze a tejfölt, a citromlevet, a citromhéjat és a sót. Keverjük ezt is a tojáshabhoz.

3. Szitáljuk bele a liszt, őrölt mandula és sütőpor keverékét, majd a tisztított vajat is alaposan dolgozzuk bele. Öntsük kerek kapcsos tortaformába (az alját béleljük ki sütőpapírral), és süssük 180 fokon 35-45 percig (tűpróba).

4. Míg a torta sül, készítsük el a szirupot: a citromlevet melegítsük össze a cukorral, amíg az bele nem olvad.

5. Amikor a torta megsült, még melegen vegyük ki a formából és állítsuk fejre egy tepsire (az alja lesz a teteje, hogy szép sima felületet kapjunk). Kapcsoljuk rá vissza a forma oldalát, szurkáljuk meg egy tűvel a tetejét, öntsük rá a szirupot, és hagyjuk, hogy a torta beigya.

6. Míg a torta hűl, a mázhoz keverjük ki a citromlevet a porcukorral, majd öntsük a torta közepére, és hagyjuk szétterülni - lecsorogni az oldalán. Hogy szép fényes mázat kapjunk, a tortát vissza lehet tenni fél percre egy 230 C-ra előmelegítettsütőbe. Csak akkor szeleteljük a tortát, ha a máz megszáradt, különben megreped.

sok kicsi

2009-11-16T22:42:00.008+01:00

Nagy örömmel csatlakozom én is a "sok kicsi" akcióhoz, amely nem más, mint egy jótékonysági tombolajáték a nagy sikerű Segítsüti ötletgazdái szervezésében, szuper nyereményekkel! A részleteket itt olvashatjátok. Röviden: e hónap folyamán 15 gasztroblogger és 15 cég (éttermek, főzőiskolák, áruházak stb.) tesznek különböző, jobbnál-jobb felajánlásokat, melyekre 1000 Ft/db áron lehet tombolajegyeket venni. A befolyt pénzből a Gyermekétkeztetési Alapítványt támogatjuk. Jöjjön az én felajánlásom - csak itt és csak most:

(majdnem) New York-i Sunday Brunch Budapesten

Egyik kedvenc műfajom a reggeli, a többek között New Yorkban már-már intézményszámba menő Sunday brunch pedig kifejezetten kedves a szívemnek, ennél jobb vasárnapi programot nem is tudok elképzelni (pedig már régóta nem másnaposan indulnak a vasárnapok :).
Nem más ez, mint egy kiadós, ráérős, beszélgetős vasárnapi villásreggeli, rengeteg finom falattal. Klasszikus példák: bagel (amelyből itthon nem lehet jót kapni, szerencsére remek receptem van) krémsajttal és füstölt lazaccal, eggs benedict, amerikai palacsinta vagy goffri juharsziruppal, sok friss gyümölccsel, könnyű pezsgős-narancsleves koktél (mimosa) és persze az elmaradhatatlan tejeskávé.

Akinek ez hasonlóan szimpatikus, vegyen erre a programra szóló tombolaszelvényt, mert a kedves nyertest szeretettel várjuk vadonatúj otthonunkba egy tetszés szerinti vasárnap reggelen, a fent felsorolt fogásokkal, a háttérben pedig finom jazz-zel :) Mivel ez egy igazi társasági esemény, lehet hozni a családot vagy kisebb baráti társaságot is (4-5 fő fér el kényelmesen).

helyszín: Budapest belváros
időpont: egyeztetés szerint, januártól

Aki pedig nem szeret reggelizni, azért figyelje továbbra is a sok kicsi oldalt, ahol a hónap végéig rengeteg ínycsiklandó nyeremény közül válogathat!

Rostban gazdag csokis cookie

2009-04-20T20:14:00.002+02:00

Ezt a remek cookie receptet egyik kedvenc blogomon, a Bitten-en lőttem. Teljes kiőrlésű lisztből készül, zabpehellyel, tojás nélkül, kb. öt percnyi munkával. Jó csokis (kakaós), harapható, nekem nagyon bejön. Kellemes kis délutáni snack, kávé, gyümölcs mellé, irodai, úti ill. babakocsi-túlélőcsomagba.

UPDATE: páran jelezték, hogy nem sikerült jól, rájöttem miért. A zabpehely mindenképpen nagyszemű típusú legyen, a finom "feinblatt" típusúval nem működik !!!
kb. 15 cookie-hoz
1 bögre (cup) 2,5 dl

kétharmad bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
negyed bögre minőségi kakaópor (nem cukrozott)
fél tk szódabikarbóna
negyed tk só
11 dkg puha vaj
fél bögre barna cukor
vaníliakivonat, ha van
negyed bögre nagyszemű zabpehely
egyharmad bögre csokoládélencse (chocolate chips)

1. A sütőt 180 fokra előmelegítem.
2. A puha vajat kikeverem a cukorral és a vaníliával, egy másik tálban a lisztet elvegyítem a kakaóporral, szódabikarbónával és sóval.
3. A szárazanyagokat jól belekeverem a vajas cuccba, majd a zabpelyhet és a csokilencsét is elvegyítem benne.
4. Tepsire sütőpapír, evőkanálnyi gombócokat helyezek kb. 3 centis távolságra egymástól, és egy pohár aljával szétlapítom. Kb. 14 percig sütöm, amíg a teteje megrepedezik.

Medvehagyma nálam, eddig

2009-04-08T19:45:00.001+02:00

Idén remek medvehagyma-beszerzési forrásaim akadtak, úgyhogy az utóbbi napokban-hetekben jó sok medvehagymás étel készült. Szokásomhoz híven nem bonyolítottam túl a témát, kezdtem egy medvehagymás omlettel, ami egy kellemes vasárnapi brunch része volt, aztán Chili&Vanília bejegyzésén felbuzdulva krumplipürébe is került, amit azonban Zsuzsa tanácsára mascarponéval kevertem ki (nyamm) Ez utóbbit az újabban finnyáskodó kölök is értékelte. Jött aztán egy remek medvehagymás túrós pogi, amihez egy az egyben átvettem Ízbolygó jól bevált receptjét, csak a tésztába belekevertem egy jó maréknyi felaprított medvehagymát, majd egy improvizált medvehagymás quiche, a legutóbbi szállítmányból pedig medvehagymás-baconos tészta született, kb. Mark Hix receptje alapján. A maradékból pedig pesto készül, ínségesebb időkre.
A magyar blogokon ezernyi medvehagymás recept, angolul ramson vagy wild garlic néven fut, németül bärlauch, franciául ail des ours. Érdemes kihasználni a rövidke szezont!

Medvehagymás-füstölt szalonnás tészta
4 személyre

1 zacskó spagetti vagy egyéb száraztészta
4 ek olívaolaj
1 kis fej hagyma, felaprítva
15 dkg füstölt szalonna, felkockázva
5-10 dkg vaj
1 jó maréknyi medvehagyma, felaprítva
só, bors
parmezán

1. A tésztának felteszek vizet forrni.
2. Egy serpenyőben lassan felhevítem az olívaolajat a szalonnával, rádobom a hagymát, megkevergetem.
3. A tésztát a csomagolás szerinti ideig főzöm, egy perccel a vége előtt a serpenyő tartalmához keverem a medvehagymát, átforgatom, majd összekeverem az egészet a tésztával és a vajjal. Sózom, borsozom, frissen reszelt parmezánnal tálalom.

Segítsüti: Canelé

2009-03-30T09:06:00.000+02:00

Örömmel veszek részt a Nemisbéka által szervezett, bajbajutott anyákat segítő jótékonysági akcióban (részletek itt). Az alábbi sütiből 16 frissensült darabot ajánlok fel licitre, a kikiáltási ár 1000 Ft. Licitálni a kommentekben lehet, április 2. azaz csütörtök éjfélig. A befolyó összegből a Lea otthont támogatjuk. Budapestiekkel akár személyes átadást is szervezhetünk, vidékre a Magyar Posta segítségével tudom eljuttatni a pakkot. Tehát licitre fel!

De hogy mire is? A canelé vagy cannelé (ejtsd: kanlé) tipikus bordeaux-i csemege. Állítólag a XVI. században a kikötőben tanyázó hajókról összesepregett lisztből sütöttek ilyesmit egy helyi zárda apácái a város legszegényebbjeinek. Manapság nagyon divatban van, párizsi pékségekben is gyakorta feltűnik. Nekem először a híres-nevezetes, canelére szakosodott Baillardran cukrászda interpretációjában volt szerencsém kóstolni, és szerelem volt első harapásra. Kívül ragacsos-ropogós, belül puha, krémszerű rumos-vaníliás gyönyörűség. További előnye, hogy napokig eláll, már ha el nem fogy. (A "héj" idővel picit megpuhul, de öt perc 200 fokra melegített sütőben valamelyest segít ezen.) Hátránya, hogy kell hozzá speciális sütőforma (éppenséggel muffinformában is meg lehetne sütni, de a szakirodalom szerint nem érdemes). Én kaptam ilyet karácsonyra, és remek receptre is akadtam Julie Andrieu könyvében. Hozzáértő franciákon is leteszteltem, autentikusság biztosítva!

kb. 12 darabhoz
5 dl tej
5 dkg vaj
2 tojás + 2 sárgája
25 dkg cukor
10 dkg liszt
fél dl rum
1 rúd vanília
1 csipet só

1. A sütés előtt legalább 24 órával elkészítem a tésztát: egy lábasban a tejet összemelegítem (de nem forralom) a vajjal és a kikapart vaníliamagokkal.
2. Közben a tojásokat plusz a sárgákat a cukorral habosra keverem.
3. A tejet kis adagokban a habverővel folyamatosan keverve a tojásokhoz keverem, majd az átszitált lisztet, a rumot és a sót is.
4. Kihűtöm, lefedem, 24 órára a hűtőbe teszem.
5. 200 fokra előmelegített sütőben 60-70 percig sütöm. Szilikonformában a legegyszerűbb (a hagyományos rézformákat méhviasszal kenik ki, hogy ne ragadjon bele a tészta).

Mások caneléi:
Chocolate and Zucchini
La Tartine Gourmande
Kuidaore
Nami-Nami
101 Cookbooks

Sáfrányos-hagymás quiche

2009-03-24T08:23:00.000+01:00

..à la Dan Lepard. A pékáru-guru receptjéből pont a tésztakérget nem követtem (egyszerű vajastészta egyébként), hanem kapásból lecseréltem készen vett, kinyújtott levelestésztára. Így lett belőle kb. 10 percnyi munkát igénylő ebéd, amiből még az egy hete éhségsztrájkoló gyerek is vígan belakmározott, velem együtt. A sáfrányt teljesen kiérezni, és nagyon jól harmonizál a többi összetevővel. Gruyère sajt épp volt itthon dögivel egy svájci látogatást követően, de nemrégiben felfedeztem, hogy itthon a Sparban kapható "bio Bergkäse" íze erősen hajaz rá - ha valakinek éppen nem esne útba T. Nagy Tamás (vagy Svájc).

1 adag kinyújtott levelestészta
2 nagy hagyma
1.75 dl tej
só, bors
2 csipet sáfrány
negyed dl olívaolaj
háromnegyed ek keményítő
2 nagy tojás
7.5 dkg gruyère

1. A sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeverés: 180). A hagymát meghámozom, vékonyan felszeletelem, és az olívaolajon a sáfránnyal együtt 10 percig párolom, amíg teljesen megpuhul.
2. Belekeverem a keményítőt, hozzáöntöm a tejet, kevergetve felforralom. Leveszem a tűzről, belekeverem a tojásokat.
3. A sajtot apró kockákra vágom, ezt is a masszához keverem. Sózom, borsozom.
4. A tésztával kibélelek egy kb. 22 centis piteformát, az alját megszurkálom villával, ráöntöm a masszát, és betolom a sütőbe. Kb. 25 perc alatt megsütöm.
Valami zölddel tálalom.

Dagasztás nélküli pizza

2009-02-14T13:30:00.009+01:00

Noha Dolce Vitánál már ráleltem A Pizzareceptre, mégsem bírtam megállni, hogy leteszteljem Jim "dagasztásnélkülikenyér" Lahey frissen publikált receptjét is (magát a kenyeret már mindenki ismeri, ugye?). Még a Wednesday Chef elrettentő posztja sem tántorított el (miszerint a nyújtása khmmm elég macerás. Amit nyerünk a réven, elveszik a vámon, mondhatni). A megadott mennyiség elvileg 4 db 30 cm átmérőjű pizzához elég, nekem végül az egész adagot sikerült egy sütőtepsinyi méretre kinyújtani, nem kevés liszt és olívaolaj segítségével. Az eredmény ezek után nem meglepő módon kicsit vastagabb lett az általam preferáltnál, de nagyon finom volt, megtartom a receptet, de nem pizzához, hanem foccacciához (ami azt jelenti, hogy nyújtás után olívaolajjal, sóval, és friss rozmaringgal fogom meghinteni). Ahhoz ugyanis szerintem ez a tészta tökéletes.

7,5 dl liszt
negyed tk szárított élesztő
másfél tk só
3,75 dl langyos víz

1. Egy nagy tálban összekeverem a hozzávalókat. Folpackkal lefedem, meleg helyen 12-24 órán keresztül állni hagyom.
2. Lisztezett felületre borítom a tésztát, kis liszttel megszórom, kétszer félbehajtom. Visszateszem a tálba, negyed órát állni hagyom.
3. 4 részre osztom (de ld. a bevezetőt), további két órát állni hagyom lefedve.
4. A sütőt maximumra előmelegítem, a tésztalabdacsokat kinyújtom (ld. fent), megpakolom akármilyen toppinggal és kisütöm (kb. 10 perc alatt).

Ha semmi nincs otthon: Tortilla

2009-02-10T07:55:00.001+01:00

A legjobb háztartásokban is előfordul, hogy kong a hűtő az ürességtől, nálam meg aztán különösen. Szerencsére megengedhetem magamnak, hogy hetente többször is piacozzak, így nem nagyon szoktam feltankolni semmiből, a fagyasztóban is leginkább csak fagyi (házi, of course), sk kotyvasztott babakaják, jó esetben alaplé figyelnek. Ebédelni mégis kell, úgyhogy ilyenkor jön el a pasta alla pomodoro illetve egyéb minimáltészták, a vöröslencseleves, az Arriba taqueria, vagy éppenséggel a tortilla ideje (mert tojás és krumpli azért legtöbbször akad). Ezt még egy régi barátomtól tanultam, akivel heti rendszerességgel főztük a UKC koleszának 1 db főzőlappal felszerelt közös konyháján.

2 személyre
5 tojás
1 hagyma
25-30 dkg krumpli
só, bors

1. A hagymát meghámozom, félbevágom, vékonyra szeletelem. A krumplit meghámozom, szintén vékonyan felszeletelem.
2. Egy nem túl nagy, kb. 20 cm átmérőjű serpenyőben olívaolajat forrósítok, rádobom a hagymát és a krumplit. Jól elkeverem, sózom, borsozom, majd leveszem a hőt a legalacsonyabb fokozatra és kb. 20 percet párolom. Néha megkevergetem.
3. A tojásokat egy tálban villával felverem, sózom, borsozom. Ha a krumpli és a hagyma megpuhult, beleöntöm a tojásba, elkeverem.
4. A serpenyőben további olívaolajat hevítek, visszaöntöm bele a masszát, megint leveszem a hőt és 20-25 percet sütögetem, fedetlenül. Ha megszilárdult, egy tányérra fordítom.
Melegen, langyosan, hidegen is jó. Felkockázva tapas.

Off: Könyves körkérdés

2009-01-30T07:55:00.001+01:00

Grenadine szegezte nekem a kérdést, hogy miket olvastam tavaly? Előrebocsájtom, hogy tavaly fele annyit sem olvastam, mint szoktam, legegyszerűbb talán csöpp fiamra fogni a dolgot. Leginkább magazinokat és khmmm szakácskönyveket, de azért volt szépirodalom is (ötnél azonban csak egy kicsit több...)

Az év Zadie Smith Autograph Man-jével indult, ha jól emlékszem. Tőle először az On Beauty-t (magyarul: A Szépségről) olvastam, amit bevallottan csak azért vettem meg annak idején, mert tetszett a borítója. Elolvastam, imádtam, rögtön beszereztem a White Teeth c. debutáló bestsellerét is (Fehér Fogak címmel jelent meg itthon). Utoljára maradt második könyve, ez. A három közül ez állt hozzám legkevésbé közel, de, mint a többi, ez is tele fantasztikusan életszerű párbeszédekkel, fura figurákkal, és az írónő zsenge korát meghazudtoló bölcsességgel (de nem bölcselgéssel).

Aztán jött a Loana királynő titokzatos tüze Umberto Eco-tól. Lehet Eco-t nem szeretni? Egyik kedvenc könyvem az ő Baudolinoja, benne a három királyok sztorival :) Ebben a mostaniban a képek (régi poszterek, reklámok, könyvborítók) szerves részét képezik a regénynek (Eco főállásban jelentéstan-professzor, szeret ilyesmikkel játszani). Tele személyes emlékekkel, megelevenedik a Mussolini-időszak alatt töltött gyerekkor. A végén igazi Eco-s csavar.

Olvastam még Sue Townsend-től (úgy is, mint a remek Adrian Mole-könyvek szerzője) a Ghost Children-t. Szomorú történet kiüresedett kapcsolatokról, sajnos nagyon is komoly és valós szociális problémákról happy end nélkül. Könnyed felüdülésre vágyóknak nem ajánlom, mindenesetre lebilincselő olvasmány.

Hogy a gasztro-téma is érintve legyen, következőnek Gordon Ramsay önéletrajzát említem meg (magyarul is megjelent, Nem piskóta címmel). Ramsay-fanoknak egyenesen kötelező, de még annak is érdekes lehet, aki életében nem hallott róla. Igazi Hamupipőke sztori, hogyan lett a halmozottan hátrányos helyzetű szőke angyalkából Ramsay, a konyha ördöge. Saját, keresetlen stílusában előadva. Mindennek hátterében a zord apafigura.

Ha tavaly kezdtem el, de még olvasom, az ér? Ugyanis éppen Ian McEwan Atonement-je (Vágy és vezeklés) hever az ágy mellett. A filmet nem láttam, a könyv stílusa Jane Austen-re de méginkább Henry James-re emlékeztet. Be kell hozzá lassulni, de nem mindig sikerül. Éppen ezért nem haladok vele valami gyorsan. Nem ragad annyira magával, hogy egy percre is elfelejtsem, én most egy könyvet olvasok. De azért tetszik, és végig szándékozom olvasni.

Utóbbi háromra egyébként Treehugger Dan boltjában tettem szert.

Továbbadom Eszternek és DP-nek, persze csak ha van kedvük...

Sörös marharagu petrezselymes gombócokkal

2009-01-25T10:01:00.000+01:00

Lustaságomnak, szétszórtságomnak és egyebeknek köszönhetően kihagytam a legutóbbi pár VKF-t, de amikor megláttam a mostani kiírást, rögtön tudtam, hogy itt az alkalom a nagy visszatérésre. Sokat nem kellett gondolkodnom, a jól bevált kedvenc egytálételünket csináltam meg, direkt ilyen hideg csúnya telekre való, mint ez. Az eredeti egy Jamie Oliver recept, ő Guinness-szel csinálja (ha van, én is), de mezei barna sörrel is nagyon jó. Sőt, világos sörrel is. Hogy teljesen egytál legyen, most petrezselymes lisztgombócokat gyurmáztam bele, de krumplipürével is elsőosztályú, vagy az eredeti recept szerint le lehet fedni leveles tésztával, és megsütni (steak and Guinness pie). Régóta stabil repertoárdarab, úgyhogy már mindenhogy kipróbáltam, úgy is, hogy krumplipürével, vagy főttkrumpli-szeletekkel fedtem le, és rásütöttem. Nem is tudom, melyik a kedvenc verzió.
Még egy szó az edényről, amiben készült: tavalyelőtt kaptam karácsonyra egy öntöttvas cocotte-ot. A franciáknál minden háztartásban megtalálható, nálam is alapdarab. Mindenfajta tűzhelyen, hőfokon és sütőben is használható, a római tálhoz hasonlóan (ami szintén alapdarab, sült csirkét csak abban) porózus, a benne fövő étel jobban megtartja saját aromáit. A dagasztás nélküli kenyeret is ebben sütöm. Nem csak én vagyok oda érte!

70 dkg marhahús (nálam éppen fehérpecsenye)
só, bors
2 ek liszt
olívaolaj
1 hagyma
1 nagy répa
4 szár angol zeller
2 fehérrépa vagy paszternák
friss rozmaring és kakukkfű
1-2 babérlevél
1 doboz sör (ld. fönt)
2 400g-os hámozott (darabolt) paradicsomkonzerv

a gombócokhoz:
23 dkg liszt
12 dkg vaj
só, bors
petrezselyem

1. A marhahúst felkockázom, sózom-borsozom, megszórom a liszttel, átkeverem, hogy a liszt bevonja.
2. A zöldségeket megtisztítom, feldarabolom (nem kell picire).
3. A cocotte-ban (vagy más nagy edényben) olajat hevítek, rádobom a húst és körbesütöm szép barnára (ha nem elég nagy az edény, két részletben).
4.Hozzáadom a hagymát, egy percig kevergetem, majd a többi zöldséget és a zöldfűszerek letépkedett leveleit.
5. Pár perc kevergetés után beleöntöm a sört és a paradicsomot. Felforralom,

6. Ha gombóccal készül, itt elkészítem a gombócokat: Az összes hozzávalót robotgépben szétmorzsolom, annyi vizet adok hozzá, hogy összeálljon, de ne legyen ragacsos (csak óvatosan). Vizes kézzel pingponglapdányi gombócokat formálok belőle, a raguba potyogtatom, fakanállal lenyomom, hogy alámerüljenek.

7. Két órán át alacsony lángon főzöm.

Angyalka és tökmagos rántotta

2009-01-23T13:53:00.001+01:00

Bizonyára én vagyok a legutolsó, aki beszámol a blogján a decemberi angyalkajátékról, pedig remek ajándékokat kaptam ám! Angyalkám sajnos nem tudott eljönni az összejövetelre, viszont helyes kis pakkot kaptam tőle pont egy nappal előtte. Jellemző, hogy annyira elfelejtkeztem a dologról, hogy amikor bementem a postára érte, meg voltam győződve, hogy valami haszontalan, hivatalos ajánlott levélért állok sorba. Annál nagyobb volt az öröm, amikor láttam, hogy csomag lesz az. Még így is kellett egy perc, amíg leesett, hogy miről is van szó, na de aztán annyira izgatott lettem, hogy rögtön bementem a szomszéd kávézóba, lecuccoltam, és a kulcscsomómmal szépen nekiestem a csomagnak. Egy kedves levél, egy üvegcse alsópáhoki tökmagolaj és egy másik csinos üvegben tökmagolajban eltett kecskesajt került ki belőle.
A tökmagolajról annyit, hogy összevetettem itthon leledző osztrák tökmagolajommal, és sokkal aromásabb, frissebb, finomabb volt. (Na jó, az osztrákot szupermarketben vettem, de akkor is: éljenek a minőségi hazai termékek!)
A sajtot az őrségi Ínyes műhelyből szerezte be Móni, eleddig nem hallottam róluk, de rengeteg izgalmas sajtot, kecskeszalámit(!) stb. gyártanak, és ha legközelebb az Őrségben járunk, tuti teszünk egy kitérőt megkóstolni a gidasültjüket!
Fotót nem tudok prezentálni, mert sajnos már megettük. Friss saját kenyérrel és almával volt remek ebédünk.
Az alábbi receptet pedig Johanna blogján találtam, remek kis reggeli, (vagy ebéd, vagy vacsora), és a tökmagolajom íze remekül érvényre jut benne.

4 adag
4 dkg tökmag (hámozott)
8 tojás
0,8 dl tejszín
3 dkg vaj
só, bors
tökmagolaj

a katonákhoz:
rozskenyér (nálam Eszter hihetetlen kenyere)
speck, pármai sonka, vagy hasonló (nálam mangalicatarja)

1. A katonákhoz a kenyeret megpirítom, csíkokra vágom, a csíkokat sonkába tekerem.
2. A tökmagot egy serpenyőben barnulásig pirítom, félreteszem.
3. A tojásokat a tejszínnel felverem, sózom, borsozom, vajon rántottát csinálok belőle, mikor épp kezd megszilárdulni, leveszem a tűzről.
4. Hozzákeverem a tökmagot, tökmagolajjal meglocsolva, a katonákkal tálalom.

Paradicsomos chutney (last minute ajándékötlet)

2008-12-21T14:22:00.000+01:00

Az adventi készülődés, süteményillatfelhők és egyebek idén nálunk nemigen volt jellemző, viszont tegnap eljutottam odáig, hogy elkezdjem a bevásárlást a karácsonyi menühöz, ami fejben már összeállt, a következőképpen:
előétel: szarvasgombás libamáj terrine, házi kenyér
főétel: pármai sonkába tekert ördöghalfilé (Jamie Oliver recept, ördöghalat az Óceánban rendeltem 24-ére. Nem vicces, hogy az ördöghal angolul szerzeteshal? :), a köretet még nem tudom
desszert: borban főtt körte diókrémmel, mascarponehabbal (szintén JO recept szerint)
Meg még sütök egy aprósüteményt is, ez a narancskrémes-diós már bizonyított, valószínűleg ezt.
Visszatérve a tárgyra: ez a mostani recept egyik legkedveltebb chutney (csatni) receptem, Natasha barátnőmtől kaptam. Sajtokkal, (maradék) sült húsokkal, szendvicsbe nagyon szeretjük. Nem kell hozzá semmilyen nehezen beszerezhető hozzávaló, elkészíteni is egyszerű és sokáig eláll, úgyhogy egy szép üvegben ideális karácsonyi ajándék.

kb. 1,5 l chutneyhoz (3 nagy üvegnyi):
1 kg paradicsom
75 dkg alma
37,5 dkg világosbarna nádcukor (light muscovado)
25 dkg hagyma
25 dkg mazsola
1 kaliforniai paprika (zöld vagy piros)
2 tk só
1,5 tk őrölt gyömbér
3,5 dl almaecet

1. A paradicsomokat a tetejükön éles késsel x alakban bemetszem, pár percre forró vízbe teszem (így könnyen hámozható). A vizet leöntöm, a paradicsomokat meghámozom, felkockázom. Az almát és a hagymát szintén meghámozom és felkockázom (a hagyma mehet robotgéppel is). A kaliforniai paprikát nem kell hámozni, azt csak kicsumázom és felkockázom.
2. Egy nagy lábosba öntöm az összes hozzávalót és közepes tűzön felforralom. Néha megkevergetem, amíg a cukor teljesen felolvad. Fedetlenül kb.háromnegyed órán át főzöm alacsony lángon, amíg összesűrűsödik. Ha valamelyest kihűlt, sterilizált üvegekbe töltöm.

Minden olvasónak nagyon boldog karácsonyt és új évet kívánok!

Sütőtökös-csicseriborsós csirkeragu

2008-11-07T10:56:00.001+01:00

Akkor én is csatlakoznék a Claudia Roden fan club-hoz. Fő művét, az Arabesque-et még ugyan nem volt szerencsém forgatni, de Zsuzsa jóvoltából a mediterrán szakácskönyvét már igen (és eddig készült is belőle sütőtökös tian, rozmaringos foccaccia, meg paradicsomos tojás - ismétlés garantáltan lesz, meg talán blogbejegyzés is). Ez a mostani recept mégsem onnan származik, hanem egy régi Good Food-ban jelent meg. Nekem ilyen az ideális őszi otthoni vacsora. A kézenfekvő kuszkusz helyett mi most quinoával ettük (babásoknak egyébként ajánlom ezt a mexikói csodagabonát, az enyém imádja). Egy kis koriander ennek se ártott volna :(

4 adaghoz
fél kg sütőtök
olívaolaj
1 nagy hagyma, felszeletelve
fél ek őrölt gyömbér
fél ek fahéj
fél kg csirkemellfilé, nagyobb falatokra vágva
1 400 g-os paradicsomkonzerv
1-2 tk cukor
2 tk harissa, az észak-afrikai erőspista (nálam rózsaharissa a Culinarisból)
1 konzerv csicseriborsó (vagy kb. 20 dkg-nyi éjszakára beáztatva)
(tetejére friss koriander)

1. A sütőtököt meghámozom, felkockázom.
2. Egy jó nagy edényben olajon 10 percig dinsztelem a felszeletelt hagymát, majd rádobom a gyömbért, a fahéjat és a csirkekockákat. 3-5 percet kevergetem.
3. Hozzáadom a paradicsomot, a cukrot, a harissa pasztát. Sózom, borsozom, majd a csicseriborsót (leszűrve) és a sütőtököt is hozzáadom. Felöntöm egy pici vízzel. Lefedve 25-30 percig párolom, amíg minden megpuhul.
Tálaláskor friss korianderrel megszórom (I wish..) Kuszkusszal, vagy quinoával, rizzsel, pita kenyérrel, stb. tálalom. Jól csúszik mellé a hideg sör.

Claudia Roden másoknál:
Zsuzsánál már külön címkéje van:)
Sárgabarackos csirke, interjú(Fűszer és lélek)
Sült padlizsán gránátalmaszósszal (Chili és Vanília)
Ájult imám, Sült joghurttorta (Domestic Goddess)

Paszternákos mulligatawny vadrizzsel

2008-11-02T09:00:00.000+01:00

A mulligatawny számomra határozottan irish csengése ellenére tamil szó (jelentése: borsos víz), egy anglo-indiai, kurkumától sárga levest jelöl, ami általában csirkehúst is tartalmaz. Ez itt egy vega verzió paszternákkal, a már emlegetett Paul Gayler könyvből. Egyrészt segített a nagy piaci elragadtatásban egyszerre bezsákmányolt hatalmas paszternákmennyiség legalább egy részének eltüntetésében, másrészt, hála neki, végre nem maradok le már megint a VKF-ről. Végül, de nem utolsósorban: nagyon finom, selymes, komplex ízű leves. A vadrizst máskor is fogom levesbetétként használni, egyébként a sarki DM-ben vettem. Nagyon jó lett volna a tetejére egy kis koriander, de erről beszerzési nehézségek következtében kénytelen voltam lemondani :(

5 dkg vadrizs
5 dkg vaj
1 hagyma
1 gerezd zúzott fokhagyma
fél kg paszternák
fél tk kurkuma
1.5 ek currypor
1.5 l alaplé
1 zöldalma
1.25 dl kókusztej

1. A vadrizst leöblítem, fél liter vízben felteszem forrni, miután felforrt, alacsony lángon főzöm, amíg megpuhul (30-40 perc).
2. Ezalatt vajon megdinsztelem a felkockázott vöröshagymát a fokhagymával, pár percig pirítom, közben meghámzom és felkockázom a paszternákot, majd ezt is hozzáadom, a kurkumával és a curryporral egyetemben. Pár percig kevergetem.
3. Hozzáöntöm az alaplevet és a meghámozott, felkockázott almát. Lassú tűzön kb. 40 percig főzöm.
4. Összeturmixolom, beleöntöm a kókusztejet, forrásig felmelegítem (a kókusztejjel már ne forraljuk fel). Vadrizzsel, további kókusztejjel meglocsolva tálalom.

7 dolog

2008-10-30T22:15:00.000+01:00

Kicsi Vú megdobott az éppen aktuális körkérdéssel. Következzen hát 7 teljesen random infó e blog szerzőjéről.

1. Gimis koromban, illetve húszas éveim elején akkut britmániában szenvedtem. Minden érdekelt, ami a szigetországhoz bármilyen formában kötődik. Tulajdonképp a főzés felfedezése is áttételesen ennek köszönhető, ugyanis annak idején le nem lehetett vakarni a BBC Prime-ról (válogatás nélkül néztem mindent a totál érdektelen kertművelési tanácsadótól a szappanoperáig), és ezen futott a nagyszerű Ready Steady Cook sorozat. További előny, hogy sikerült egy egész megtévesztő brit akcentust elsajátítanom az évek során. Aztán egy kint töltött egyetemi év során lehullt a rózsaszín szemüveg is. Azért Londonba, Oxfordba és Edinburgh-ba bármikor szívesen visszamegyek.
2. Nem nagyon szoktam ilyet, de most lelkesen gyűjtöm a matricákat az egyik áruházlánc akciójában, meglévő késeim ugyanis elég gyatra minőségűek, márpedig a jó kés a szakácsmester legfontosabb kelléke, ugyebár. Az egész kollekcióra gyúrok.
3. Strukturális nyelvészetből diplomáztam, de, ahogy az már lenni szokott, a munkámnak köze nincs hozzá.
4. Életemnek kb. egyharmadát külföldön éltem le.
5. Álmom egy levesbár (már nevet is álmodtam neki). Vagy egy reggelizőhely.
6. Sopronban születtem, de 1 éves koromban Pestre költöztünk.
7. Jelenleg 5, azaz öt darab égési sérülés található a jobb karomon, mind konyhai baleset (igen, elég ügyetlen vagyok).

Nem tudom, kinek adjam tovább, szerintem sokan nem szeretnek ilyet kapni. Aki viszont igen, az érezze magát megszólítva!

Birsalma-sorbet

2008-10-13T16:53:00.000+02:00

A fagyigépem beszerzése óta mindenből sorbetet gyártok, miért pont a birsalma lenne kivétel? Az abszolút minimálrecept szerint készítettem el, mert ennek a gyümölcsnek önmagában is összetett, szinte fűszeres íze van. Egy laktatóbb vacsorának kitűnő záróakkordja, aki pedig szereti a birsalmasajtot, ezt is imádni fogja (Eloi szerint egyenesen a legjobb sorbet, ami eddig kikerült a kezeim közül). Fagyigépnélkülieknek ajánlom Eszter kiváló nejlonzacskós módszerét, ezesetben óránként kell gyömöszkölni.

1 kg birsalma (nálam 2 db óriási példány)
30 dkg cukor
fél liter víz
citromlé

1. A birsalmákat meghámozom, negyedelem, a magházát óvatosan kivájom.
2. A vizet a cukorral lassan elkezdem melegíteni, ha a cukor feloldódott, hozzáadom a birsalmát, felforralom, és főzöm, amíg a gyümölcs egészen megpuhul (nekem ez kb. 40 perc volt).
3. Valamelyest kihűtöm, összeturmixolom, átszűröm, facsarok bele egy kis citromlevet, hűtőben teljesen kihűtöm, majd fagyigépben elkészítem.

Konfitált kacsacomb Puy lencsével

2008-10-09T11:37:00.001+02:00

Krakkóban az volt a jó, hogy a szokásos napi bevásárlás során ilyenekkel térhettem haza (noha alapvetően konzervkajaellenes vagyok, ezzel azért hajlandó vagyok kivételt tenni, no meg a paradicsommal, de ez már más tészta). A confit de canard azaz kacsaconfit zsírban eltett kacsacombokat jelöl, a honi köztudatba azt hiszem Stahl Judit hozta be. Mivel itthon nem akadt az utamba eddig a fentemlített középáras de jó minőségű Reflets de France konzerv változat (el tudom viszont képzelni, hogy a Corában vagy az Auchanban van, bár kb. tíz éve be nem tettem a lábam egyikbe se), a hidegfronttal pedig megjött a kacsaconfit-ehetnékünk is, gondoltam nekiállok házilag. Ilyen klasszikusoknál mindig a Szakácsok könyvéhez nyúlok, onnan a recept. A klasszikus körete a pommes sarladaises (krumpli a maradék kacsazsírban kisütve, jó sok fokhagymával), de ezt már túl soknak találtam, úgyhogy a második legnépszerűbb köretével, puy (zöld)lencsével tálaltam.

4 kacsacomb
2 elmorzsolt babérlevél
70 dkg kacsazsír
1 szál kakukkfű
3 dkg nagyszemű só
1 ek mozsárban összetört bors

1. A kacsacombokat bőrös felükkel lefelé egy rétegben egy nagy kerámia vagy porcelán tálba rakom, megszórom a só, bors és a babérlevél keverékével. Folpackkal lefedem, valamivel lenyomom (nálam tányéron dobozos sörök..), és 1 napra beteszem a hűtőbe.
2. A sütőt 150 fokra előmelegítem, a kacsákról lekapargatom a fűszert, a képződött levet kiöntöm. A zsírt egy öntöttvas edényben kis lángon megolvasztom, beleteszem a combokat bőrükkel lefelé, úgy, hogy teljesen elmerüljenek a zsírban (bevallom, nekem nem merültek el teljesen, kevés volt a zsír. úgyhogy bőrükkel felfelé fordítottam őket). Hozzáadom a kakukkfüvet, és másfél óráig 150 fokon, majd 2 óráig 140 fokon sütögetem fedetlenül.
3. Ha kihűlt, a kacsacombokat visszapakolom a kerámiaedénybe, a zsírt visszaolvasztom, ráöntök annyit, amennyi elfedi, majd a hűtőbe teszem fogyasztásig (jó sokáig eláll, ez az egész konfitálás lényege).

A lencséhez: 1 pohárnyi lencsét hideg vízben átöblítek, majd ötszörös mennyiségű forró sós vízben 20 percet főzöm. Közben kacsazsíron megdinsztelek egy apróra kockázott hagymát és egy vékonyra szeletelt répát, friss zsályát és kakukkfüvet morzsolok rá, összekeverem a főtt lencsével, sózom, borsozom. Egy zöld saláta (mondjuk dióolajas dresszinggel) is elfér mellé.

Felhasználási ötletek: a lefejtett hús mehet salátába, szendvicsbe, vagy egész combok felforrósítva, a fent említett köretekkel vagy salátával

Saláta hideg napokra

2008-10-06T10:42:00.001+02:00

Ez az egyik kedvenc salátám, a randa (rendőrhelikopterzajos, hideg, nyirkos) őszi napokat is feldobja. Van benne paszternák, ami nálam nagy kedvenc, meg sütőtök, ami szintén. A legjobban szerintem úgy járunk, ha ezeket a zöldségeket sütőben sütjük meg mindenféle párolás és egyebek helyett, itt is ez történik. Mennyiségeket nem nagyon adok meg, mert mindig annyiból csinálom, amennyi éppen van, meg egyébként is inkább kiindulópontnak ajánlom az alábbiakat. Tehát: mehet bele sült zellergyökér is, fehérrépa, édesburgonya. A zöld lehet rukola, bébispenót, galambbegy, tölgysaláta. A dresszing lehet simán tökmagolaj vagy az alábbi mustáros vinaigrette.

paszternák, sütőtök felkockázva
hagyma (ha lila, még jobb), cikkekre vágva
olívaolaj
méz
só, bors
friss rozmaring
rukola
dresszing: 3 ek olívaolaj, 2 ek borecet, 1 ek mustár

1. A felkockázott zöldségeket egy alufóliával bélelt nagy tepsibe öntjük, sózzuk, borsozzuk, megforgatjuk egy kis olívaolajban és egy kis mézet csuragtunk rá. 200 fokon addig sütjük, amíg megpuhulnak és kissé oda nem kapnak (kb 20 perc)
2. Elkészítjük a vinaigrettet.
3. A sült zöldságeket egy kicsit hűlni hagyjuk, összeforgatjuk a rukolával és a vinaigrettel (vagy ráhalmozzuk a rukolágyra és meglocsoljuk).

Spenótos, sütőtökös rizstorta

2008-10-01T14:58:00.003+02:00

Ritkán vásárolok az Alexandránál, mert rokoni szálak fűznek a konkurenciához, de a nagy nyári leárazáson azért becsúszott két könyv, ebből az érdekesebbik a kiváló Paul Gayler Vegetáriánus ételek c. műve. A fordítási bénaságoktól eltekintve (melyekről nem Paul tehet - egyébként meg itt és most megfogadom, hogy külföldi szakácskönyvet ezentúl csak eredetiben veszek) remek könyv, de azért érezni, hogy csaknem tíz éve jelent meg az eredeti. Ez az első recept, amit kipróbáltam, nagy örömömre pont ugyanúgy nézett ki, mint a könyvbeli képen, és pont ugyanolyan finom volt, mint ahogy elképzeltem. Másnap újramelegítve is jó! Azért az a paradicsomszósz kell hozzá, hacsak nem köretként esszük.

1 22 cm-es kapcsos tortaformához:
olívaolaj
1 fej hagyma
fél kg friss spenót
egy marék bazsalikomlevél
20 dkg rizottóhoz való rizs (pl. arborio)
10 dkg parmezán
2 tojás
5 dkg vaj
egy csomag 8 db-os réteslap
60 dkg sütőtök (egy nagyobb sonkatök hengeres részét hámoztam meg és vágtam karikákra)
só, bors

1. Első lépésként a rizst és a vékony szeletekre szelt sütőtököt megfőzöm illetve párolom (nekem van ilyen emeletes párolómasinám, azt használtam, de ha a rizst felrakjuk sós vízben főni és fölé egy párolóbetétben a sütőtököt, ugyanott tartunk). Közben a spenótot megtisztítom, a hagymát felkockázom, a sütőt 190 fokra előmelegítem.
2. Olajon a hagymát megdinsztelem, rádobom a spenótot és a bazsalikomot, és kb. 2 percig párolom, amíg összeesik. Szűrőben lecsepegtetem, egy vágódeszkán összeaprítom.
3. A rizst kétfelé osztom, az egyikbe belekeverem a spenótot, a reszelt parmezánt és a felvert tojásokat kétfelé osztom, és belekeverem a kétféle rizsbe.
4. A vajat mikróban megolvasztom, kikenek egy kapcsos tortaformát. A réteslapokat egyenként megkenem vajjal, 4 darabbal kibélelem a forma alját (hogy felül kilógjon), majd rásimítom először a spenótos rizst, aztán rárétegezem a sütőtökszeleteket, végül pedig a sima rizst. Minden réteget sózok-borsozok. A végén visszahajtom a kilógó tésztarészeket, a maradék lapokat csíkokra vágom, összegyűröm és a torta tetejére rendezem. A maradék olvasztott vajjal megkenem, 50 percig sütöm.

Nagyon jó hozzá a roston sült paradicsomsalsa: félbevágott koktélparadicsomokat egy gerezd zúzott fokhagymával, bazsalikommal, pici cukorral és olívaolajjal megszórva 240 fokon pár percig grillezek, majd összekeverem további olívaolajjal és egy kis citromlével, sózom, borsozom.

Grillezett padlizsán, mozzarella, sült paradicsom

2008-09-22T09:24:00.006+02:00

Ideje összekapni magam, mert a családban már toposszá lett a "na és mi van a blogoddal, nem frissül?".. Pedig annyi minden történt a nyáron, írhatnék Berlinről, vagy a Ráspiról, a Nyikosparkról, csákberényi borokról, Pesten az Olimpiáról és az Artesanóról mint új izgalmas kulináris felfedezésekről. Főztem is sokat, de főleg olyasmiket, amiket rengetegen megírtak már: pasta és saláták minden mennyiségben, lecsó, clafoutis, sültcsirke, melanzane parmigiana, szederfagyi, semmikülönös. Mindezek ellenére megkaptam a kreatív plecsnit Fűszerkerttől, ami tőle különösen jólesik, mert nagyon szeretem a blogját. :)
De térjünk a témára: az alábbi egy gyors, még nyári hangulatú ebéd (nehezemre esik elszakadni), az alább megtalálható sült paradicsom kell hozzá, meg a még épphogy szezonban lévő padlizsán. A recept rendkívül bonyolult: a padlizsánt hosszában felszeleteljük, megkenjük olívaolajjal, puhára grillezzük (kontaktgrill vagy serpenyő), rukolaágyra fektetjük, só, bors, rá bivalymozzarella, és a sült paradicsom. A paradicsom olajával meg-, illetve balzsamecettel körbelocsoljuk.

Corn chowder azaz tejszínes kukoricaleves

2008-08-04T11:03:00.003+02:00

Mostanság minden héten veszek pár cső kukoricát, mert a baba imádja (megpárolom, szeletekre vágom, ő meg a hat darab fogacskájával szépen leeszegeti a szemeket a korongokról és közben nagyon büszke magára :) Azért mi is kihasználjuk a szezont: a múlt hétvégén amerikai palacsintába került, aztán CV serpenyős receptjét is kipróbáltam, legutóbb pedig ez a klasszikus amerikai leves lett belőle. A NY Times Minimalist-ja ihletett meg újfent.

2 adaghoz
2 cső kukorica
1 kis fej hagyma, felaprítva
1 krumpli, apró kockákra vágva
1 paradicsom, felkockázva
tejszín
vaj
4 szelet bacon, csíkokra vágva
petrezselyem
só, bors

1. A kukoricáról leszedem a szemeket (egy éles kést végighúzok a csöveken). A csupasz csöveket fél liter vízben felteszem főni.
2. Egy pici vajon megpirítom a bacon csíkokat, hozzáadom a hagymát és a krumplit, kavargatom. Sózom, borsozom.
3. Ha a csövek már legalább tíz perce főnek, kiszedem őket a vízből és a levet beleszűröm a fazékba. Ha a krumpli megpuhult, hozzáadom a kukoricát, még úgy öt percig főzöm, majd beleöntök egy kis tejszínt (ki milyen sűrűn illetve kalóriadúsan szereti) és átmelegítem.
4. Ha kell, még sózom és borsozom, majd petrezselyemmel és paradicsomkockákkal tálalom.

Sült paradicsom

2008-07-30T17:00:00.001+02:00

Ez a nyár most mindenről szól, csak a blogolásról nem. Miután tavasszal egyik krakkói lakásból a másikba, most nyáron végleg (persze sosem lehet tudni) hazaköltöztünk Budapestre. Az új konyhám szép és jó, a Hunyadi téri őstermelőknél már törzsvendégnek számítok (babástul, nélküle talán fel sem ismernének:)), szép lassan beüzemelem a konyhám, készült már krumplis foccaccia, padlizsánsaláta, meggysorbet, clafoutis, hogy csak pár receptet említsek a szomszédos blogokról. Ami viszont rendszeres visszatérő, mondhatni az idei nyár slágere, az ez a rendkívül egyszerű és ezerféleképpen felhasználható (kenyérre, tésztával, salátába, szendvicsbe, sajttal, magában, piknikre....) sült paradicsom, ami 2 óra alatt kész van, tehát nem kell tíz órákat aszalni a sütőben, és pár napig vígan eláll a hűtőben, nálunk kettőnél tovább nemigen bírja.

min. 1 kg paradicsom
olívaolaj
só, bors
(ízlés szerint fokhagyma, zöldfűszer)

1. A sütőt 200 fokra előmelegítem, a paradicsomokat kettévágom, a vágott felületükkel felfelé szorosan egymás mellé lerakom egy alfóliával kibélelt tepsibe vagy edénybe (a sütőtepsi megtöltése nálam kb. 2 kg paradicsom). Sózom, borsozom.
2. 15 percig 200, majd utána másfél óráig 150 fokom sütöm a parikat. Ha kihűltek, tálba szedem, meglocsolom bőven olívaolajjal (plusz fokhagyma, zöldfűszer - kivéve bazsalikom, azt inkább közvetlenül evés előtt adjuk hozzá), és mehet a hűtőbe tálalásig.

Pay it forward, azaz szeretne valaki tőlem ajándékot?

2008-06-06T09:55:00.003+02:00

A film, ha jól emlékszem, nagyon nem tetszett, ez a mostani kis játék annál inkább.
Kicsi Vúnál csatlakoztam be, a lényeget bemásolom ide:

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis maguk is megajándékoznak három embert.

Eggs benedict

2008-05-28T13:23:00.000+02:00

A reggelik netovábbja, az eggs benedict (Benedek tojás? :) azaz angol muffin, ropogós bacon, bevert tojás, az egész meglocsolva hollandi mártással) azóta izgatja a fantáziámat, amióta 1998-ban láttam róla egy igen gusztusos képet egy angol szakácskönyvben. Nos, tíz évvel később jutottam el a megvalósításig, egyrészt mert így spárgaszezonban egész jól belejöttem a hollandimártás-kavargatásba, de a végső löketet a Delicious Days blog nagyszerű, idiótabiztos bevert-tojás receptje adta, miszerint a tojást folpackba csomagolva lógatjuk a forró vízbe, így aztán nem csúszik szét az egész, és az egész idegtépő procedúra varázslatosan egyszerűvé válik. Mostantól akár minden hétvégén jöhet! A házi muffingyártáshoz én még nem nőttem fel, készen itt meg nem kapható, úgyhogy azzal helyettesítem, ami van: fél zsemle, pirítós, bagel... a főszerep úgyis a tojásé. Variációk, amiket eddig kipróbáltam: florentin - bacon helyett pár percig párolt friss spenót; füstölt lazacos; és ez a mostani nyers sonkás. Killer!

2 személyre
1 zsemle, muffin, bagel, stb.. vagy 2 szelet kenyér
2 tojás
4 szelet pármai-szerű sonka

a hollandi mártáshoz:
12 dkg vaj
2 tojás sárgája
fél tk tárkony-, sherry-, vagy fehérborecet
csipet só
pár csepp citromlé

1. A mártáshoz egy kislábosban (vagy mikróban) megolvasztom a vajat, majd egy kanállal a fehér habot lefölözöm róla (magyarán ghí-t készítek).
2. Egy másik lábosban vizet forralok.
3. Egy üvegtálban a tojássárgákat egy kézi habverővel elvegyítem az ecettel, a sóval, és pár cseppnyi hideg vízzel. Pár percig kevergetem, majd a gyöngyöző víz fölé helyezem a tálat (ne lógjon bele), és még kb.5 percig kevergetem.
4. Leveszem a tűzről (a vizet hagyjuk továbbra is forrni a tojáshoz), lassan hozzákevergetem a vajat is, továbbra is a habverővel dolgozva. Megborsozom és facsarok bele citromlevet. Kész a mártás, a továbbiakban igyekszem melegen tartani.

5. Egy ramequinformát vagy kávéscsészét kibélelek folpackkal, úgy, hogy a tetején könnyen össze lehessen fogni - illusztráció itt - egy csepp olajat elkenek rajta, beleütöm a tojást, összefogom (ha van, IKEA-ban kapható csipesszel, ha nincs, jól összecsavarom), majd megismétlem még egy tojással a műveletet, és beleeresztem őket a forró vízbe. Tojásmérettől függően 3-4 perc kell neki, úgy félpercenként forgassunk egyet rajta.
6. Mindeközben megpirítom a zsemlét, kenyeret, stb.

7. Összeállítás: Egy-egy fél zsemlére két szelet sonka, rá a tojás, ami simán kicsusszan a folpackból, és az egészet meglocsolom a mártással.

Matcha fagyi

2008-05-22T15:26:00.003+02:00

Na ez is jellemző, hogy pont a kulináris szempontból talán legizgalmasabb hónapokban kap el a blogapátia, pedig piacozok, főzök én szorgalmasan. De egyrészt nem érzem szükségét, hogy spárgából nagyon extrákat alkossak, sütőben sütve, hollandi mártással nekem akár mindennap jöhet. Na jó, volt egy rizottó is. Eper frissen vagy omlettbe, a rebarbara pedig leginkább kompótba megy. Ehhez jön még az is, hogy nemrég költöztünk új lakásba, most kezdem csak lassan igazán magaménak érezni a konyhát.
Viszont lett fagyigépem! Pesten a Dolce Gastronomia melletti elektronikai diszkontban csaptam le valószínűleg az utolsó darabra. Csinos kis Kenwood masina, eddig nem csalódtam benne: David Lebovitz joghurtos eperfagyija, Mark Bittmann Tojás nélküli vaníliafagyija és ugyancsak DL stracciatellafagyija mind-mind nagy sikert arattak. (Idelátogató anyóséknál szereztem pár jópontot)
Ez a matcha fagyi, ugyancsak a fagyiguru Lebovitztól ISTENI. Azt hiszem a legjobb fagyi, amit valaha kóstoltam, pedig jártam én már mindenféle díjnyertes helyeken. (A képhez a maradékot kapargattam ki a doboz aljáról, de egyébként tökéletes volt az állaga).
A matcha japán zöldteapor, 2006/7 must-have hozzávalója volt a külföldi blogokon, hát persze hogy lapul otthon nekem is egy csomaggal. Normál zöld teával ne is próbálkozzunk, se az íze, se a színe nem lesz elég erőteljes. Otthon Lila Füge szerint (akinek cookie receptjét kipróbáltam és melegen ajánlom) az 1000 tea teázóban kapható.

kb.1 liternyi fagyihoz. 1 cup=2,3 dl

1 cup zsíros tej
0,75 cup cukor
csipet só
2 cup tejszín
4 tk matcha
6 tojás sárgája

1. A tejszínt egy keverőtálban kézi haverővel elvegyítem a matchával.
2. A tejet a cukorral egy lábosban felmelegítem.
3. Egy másik keverőtálban a tojássárgákat keverem össze kézi habverővel. A meleg tejet lassan hozzátöltöm, állandó kevergetés közepette. Majd az egészet visszaöntöm a lábosba és fakanállal kevergetve besűrűsödik, és bevonja a fakanalat (nem tart túl soká, max 10 perc).
4. Ekkor a recept szerint egy szűrőn keresztül kell hozzáönteni a sodót a tejszínhez, de én szűrő hiányában csak simán lassú sugárban hozzáöntöttem. Jól dolgozzuk meg a habverővel, hogy a matcha minél élénkebbre színezze a krémet. Majd hideg vízbe állítva kevergetve hűtsük ki kissé.
5. Mehet teljes kihűlésig a hűtőbe, innentől pedig a fagyigép dolgozik.

Fehércsoki mousse eperrel

2008-04-19T10:03:00.003+02:00

A forrócsokis posztom hatására bizonyos jótét lelkek küldtek nekem Valrhonát (a csokik Aston Martinja, vagy valami ilyesmi), nem is egyet, hanem rögtön három táblát (tej, ét, fehér). Először a fehérnek estem neki, mert a minap a piacon tornyosuló friss eprekhez fehércsoki-mousset vizionáltam. Az Elle receptjét követtem. Nagyon finom lett. Azért legközelebb kipróbálom mezei csokival is, hogy megtudjam, pontosan mennyi is ebből a Valrhona érdeme :p De tény, hogy már nyersen is nagy a különbség: a kakaóvaj ízét határozottan érezni.
PS: Valrhona csoki Pesten többek között Melange boltjában szerezhető be.

4 személyre
20 dkg fehércsoki
4 tojás
2.5 dl tejszín
friss eper

1. A csokit darabokra töröm, kis lábosban lassú tűzön 1 deci tejszínben felolvasztom.
2. A tojásokat szétválasztom, a fehérjéket egy csipet sóval habbá verem, a sárgájákat a közben kihűlt csokimixtúrába keverem.
3. A maradék tejszínt is habbá verem.
4. A tejszínhabot és a tojásfehérjét beleforgatom a csokiba. Legalább 6 órára a hűtőbe teszem. Friss eperrel tálalom.

Sárgadinnyés-sonkás saláta

2008-04-15T13:00:00.000+02:00

...avagy az év első ebédje, amit az erkélyen napozgatva költöttem el. Remélem ez most egy darabig így lesz. Tegnap becsábultam a piacon egy kis nem éppen local produce sárgadinnyére, a fele el is fogyott este, a másikból feléből ma ezt a salátát kanyarítottam, A sárgadinnye-sonka c. kulináris kliséből indultam ki s használtam fel, amit otthon felleltem. Ahogy a napfényben ezt az üde salit kanalazgattam, igencsak meg voltam elégedve a világgal (egészen addig, míg a gyerek el nem kezdett ordítani :)

1 személynek ebéd, kettőnek előétel
fél sárgadinnye
1 mozzarella
4-5 hajszálvékony szelet füstölt sonka
1 jó marék salátaféle (rukola, galambbegy, stb. vagy keverék)
pár bazsalikomlevél
dresszing: olívaolaj, balzsamecet, só, bors

A sárgadinnyét és a mozzarellát kockákra, a sonkát csíkokra vágom. Összekeverem a zöldekkel. Meglocsolom a dresszinggel (én ezt mindig szemre állítom össze, kb. felennyi ecet mint olaj, plusz két-három tekerés só, bors.)

Citromos polpettine

2008-04-04T10:00:00.001+02:00

A Kitchen Diaries-ből nehéz mellényúlni, de ezek a kis húsgolyók még az én várakozásaimat is felülmúlták. Meglepően, de rendkívül kellemesen friss és savanykás, mondhatni tavaszias étel (pedig a hozzávalók alapján egész évben elkészíthető). Tojásos tagliatellét főztem hozzá (kiváló választásnak bizonyult), de rizzsel vagy párolt zöldekkel is köríthető. Kösz Nigel!

4 (szerintem inkább 3) személyre
fél kg darált sertéshús
7 dkg friss zsemlemorzsa
1 citrom
1 marék petrezselyem
kb 6 szál kakukkfű
2 púpos ek reszelt parmezán
10 (nekem csak 4 volt) konzerv ajókafilé (anchovy)
liszt
vaj, olívaolaj
2 dl húsleves (ha lehet, házi)

1. A húst, a zsemlemorzsát, a citrom lereszelt héjás és kifacsart levét, a felaprított petrezselymet és kakukkfűleveleket, a parmezánt és a felaprított ajókafilét egy nagy tálban kézzel összegyúrom.
2. Egy nagy deszkát belisztezek, a masszából púpozott ek-nyi gombócokat formázok (kb 18 lesz belőle), a lisztben meghempergetem.
3. Egy serpenyőben 2-2 ek olajat és vajat hevítek, két adagban kisütöm a gombócokat (4-5 percig pirít majd hőt lejjebb vesz és kb 6-8 perc alatt átsüt).
4. A zsiradék javát kiöntöm, a húslevest a serpenyőbe öntöm és jól beforralom, fakanállal belekevergetve az esetleges leragadt részeket is. Ez lesz a szósz, amit a húsgombócokra öntök.

Goffri reggelire

2008-04-01T11:00:00.000+02:00

Ez nem az az errefelé elterjedt, puha, édes fajta goffri, hanem az amerikai stílusú waffle, olyasmi, mint amilyet pl. a Waffle House nevű remekbeszabott intézményekben szolgálnak fel a (kívül ropogós, belül puha). A recept rendkívül praktikus, mert előző este kell kikeverni, így akár a sietős hétköznapokat is indíthatjuk egy kiadós goffrizással. Aktuális kedvenc feltétem a nutella-görög joghurt-friss eper, de pl. sós vajjal is isteni ám (plusz szalonna, tojás, ha nagyon amerikai hangulatban lennénk - vagy ha három napja nem ettünk :). Mark Bittman, (aka The Minimalist) receptje.

4 személyre (kb 6 db dupla méretű goffri lesz belőle - könnyen felezhető két személynek)

fél tk szárított élesztő
fél tk só
1 ek cukor
2 cup azaz 4.7 dl liszt
2 cup azaz 4.7 dl tej
8 ek olvasztott vaj
2 tojás

1. Előző este egy nagy tálban simára keverem a tojás kivételével az összes hozzávalót.
2. Reggel bemelegítem a goffrisütőt, a tojásokat felverem, a tésztához keverem (ami állagra kísértetiesen hasonlít a dagasztás nélküli kenyér tésztájához), a goffrikat aranybarnára sütöm.

Tészta gyömbéres sültpaprikaszósszal

2008-03-25T10:04:00.002+01:00

Szokatlan, pikáns, kicsit ázsiai beütésű (gyömbér, lime, koriander) tésztaszószról van itt szó. Gordon Ramsay receptje, amit a Times kajamellékletében találtam. Én pennével csináltam, de valószínűleg nem ez a legjobb választás hozzá, az eredeti receptben bucatini szerepel, én még a vékony capellinihez tudnám elképzelni. Még annyit egyszerűsítettem a recepten, hogy a sült paprikákat nem hámoztam meg, csak a megfeketedett részeket kapargattam le és kicsumáztam, mondván, úgyis le lesz turmixolva az egész. Abszolút működött így is.

4 személyre
olívaolaj
2 piros kaliforniai paprika
6 kisebb paradicsom
2 gerezd fokhagyma
3 cm-s darab gyömbér meghámozva, feldarabolva
1 lime leve
2 ek cukor
1 ek paradicsompüré
1 marék friss koriander
só, bors
tészta

1. A sütőt 220 fokra előmelegítem. Egy sütőtálba kb. 4 ek olajat öntök, és felmelegítem a sütőben, amíg majdnem füstöl. Ekkor óvatosan beleteszem a paprikákat egészben, a félbevágott paradicsomokat és a fokhagymagerezdeket héjastul. 20-25 percig sütöm.
2. A sütőből kivéve a paprikákat meghámozom (vagy nem, mindenesetre a hámozást megkönnyítendő a sütőből kivéve műanyag zacskóba kell tenni és gőzölögni hagyni pár percig) és a csumáját eltávolítom. Robotgépbe teszem a paradicsommal, a meghámozott sült fokhagymával, a gyömbérrel, lime-lével, paradicsompürével, cukorral és a koriander szárával együtt. (ne feledjük a sütőtálban maradt levet se beleönteni) Simára mixelem, majd fazékba öntöm és összeforralom. Ízlés szerint sózom, borsozom.
3. Főtt tésztával tálalom, a korianderlevelekkel megszórva.

Best of Kraków

2008-03-20T14:00:00.008+01:00

Kezdődik a turistaszezon, gondoltam összeírom hová érdemes elzarándokolni a kulináris érdeklődésű idelátogatóknak :). A lista teljesen szubjektív, ezek az én kedvenc helyeim cirka másfél év ittélés után, random sorrendben.

1. Stary Kleparz piac.
Hetente többször, télen-nyáron. Tavasszal és ősszel a legjobb, tavasszal a rebarbara, a zsenge cékla, az eper és az erdei gyümölcsök miatt, ősszel meg a hihetetlen gombakavalkád miatt. Ami mindig van: oszcypek (füstölt grilleznivaló juhsajt, aki valaha megfordult Zakopánéban, biztos ismeri), friss házi vaj és túró, tanyasi tojás, és megmagyarázhatatlan módon friss spenót is.

2. Ancora étterem.
Őszintén szólva a krakkói éttermektől enyhénszólva nem vagyok hasraesve, van sok rossz olasz, meg sikkes, drága és fantáziátlan "nemzetközi". A lengyelek meg olyan erőltetetten bukolikusak (tisztelet a kivételnek, ezeket inkább Kazimierz-ben keressük). Lényeg a lényeg, legjobban még a szuperolcsó tejbárok meg a pirogozók jöttek be, de a pirogra azért elég hamar rá lehet unni.
Aztán felfedeztük az Ancorát, Adam Chrzastowski mesterszakács éttermét. Chrzastowski MoPo, azaz modern polish konyhát visz, kb. a hazai Bűvös szakácsék szellemének megfelelően úgy kíván hozzá hű maradni, hogy a mai nemzetközi trendeknek is megfeleljen. Így aztán a tradicionális előétel, a pácolt hering nála vargányával, zabpalacsintával és savanykás almasalátával érkezik, a cékla kecskesajttal, a süllő pikáns mustármártással és roppanós kerekrépával. A szokatlan párosítások kedvelőinek a kéksajtos csokoládéfelfújtja szőlőchutneyval kihagyhatatlan (azoknak is, akiknek a "fromage ou dessert?" kérdés komoly fejtörést okoz). Ahhoz képest, hogy szerintem lazán Krakkó legjobb étterme, nem tartozik a legdrágábbak közé. (A kép a weboldalukról származik.)

3. Bagelmama.
Imádom a bagelt, bár a házilag való gyártásra eddig még nem vitt rá a lélek. Valószínűleg azért nem éreztem a késztetést, mert itt fagyasztva is árulják a szuper bageleiket elvitelre (legjobb a fahéjas-mazsolás). Egyébként meg hangulatos ámbár piciny bruncholó-hely a zsidónegyed közepén.
Vigyázat, amit lépten-nyomon az utcán árulnak, az nem bagel, hanem obwarzanek. Reggel, amikor még friss, nem rossz, de este szerintem már nem érdemes venni.

4. Bomi szupermarket és a Krakowski kredens.
A Bomi azért, mert egy helyben beszerezhetők a hétköznapi (mosópor, csirkecomb) és a teljesen egzotikus (matcha tea, olasz nullás liszt stb.) hozzávalók, nem kell ötféle helyre elmenni. Majdnem mint nyugaton. A Krakowski kredensről már írtam, de azóta több terméküket is kipróbáltam és mind nagyon finom. (kedvencek: szilvalekvár, ecetes körte, bodzatea).

5. E.Wedel csokizó.
A főtéren található a patinás E. Wedel csokizó és kávézó (sztori: családi biznisz az 1800-as években, Wedel papa a lengyel Willy Wonka. Kommunizmus, államosítás, minőségromlás, most a Cadbury-é és a logó meg a minőség újra a régi). A kimért bonbonjaik isteni finomak, kedvencem a feketeribizlis és a pisztáciás trüffel. Ha valaki pedig nagyon jót akar magának, akkor üljön be egy forrócsokira (a megáll benne a kanál fajtából) vagy egy szelet csokitortára, ami az egyik legfinomabb, amit valaha kóstoltam, a bécsi Demel-ével vetekszik!

6. A zsidónegyed bohém bárjai
Ezek a Plac Nowy-n és környékén találhatók, kedvenceim a Les Couleurs, a Singer és az Alchemia.

7. Melegszendvics a Plac Nowyn
Hát ez nem annyira kulináris katarzis (bár van akinek igen :), inkább krakkói életérzés. A tér közepén lévő építmény majd minden sarkán éjjel-nappal árulják a zapiekankit, azaz óriás melegszendvicset. A hajnalig bulizó fiatalok nagy örömére. Eddig akárhány pasiismerős megkóstolta, odáig volt tőle. Az életérzés teljes átéléséhez ajánlott hétvégén hajnali kettőkor fogyasztani (miután kiálltuk a tömött sort). (A képért köszönet Attilának :)

8. Massolit angol nyelvű antikvárium és kávézó.
Ide nem igazán enni jön az ember, de ha már itt van, házi almáspiték, kekszikék és bagelek közül választhat. Két lakásból kialakított, rendkívül hangulatos antikvárium, páratlan angol nyelvű könyvkínálattal (több kulináris témájú kincsre is szert tettem már itt potom pénzekért). Órákig lehet böngészni egy kávé mellett a kényelmes fotelek egyikében. (Kép innen).

9. Rozskenyér a Mojego Taty pékségből.
Erről a kincsről nemrég szereztem tudomást, méghozzá az általam ismert egyetlen, mindazonáltal igen színvonalas lengyel gasztroblogról, ami Varsóból íródik.(A blogról egyébként meg úgy tudok, hogy tavaly télen óriásplakátokon hirdette magát Krakkó-szerte). A Kazimierz-beli pékségnek azóta visszatérő vendége vagyok, csakis a krumplis rozskenyerük miatt (a hatalmas, kerek, barna veknit kell kérni, vagy egy darabot belőle). A többi pékáru sem rossz, de az eladó is egyetértett, hogy messze ez a legjobb kenyerük. A bónusz: a pékség boltja este 8-tól éjjel 2-ig is nyitva tart.

Címek
Stary Kleparz, Rynek Kleparski
Ancora, ulica Dominikanska 3
Bagelmama, ulica Podbrzezie 2
Bomi, Solvay Park, Zakopianska 105
E. Wedel, Rynek Główny 46
Massolit, ulica Felicjanek 4
Mojego Taty, ulica Meiselsa 6

Pappa al pomodoro

2008-03-18T12:00:00.002+01:00

... azaz toszkán paradicsomleves, illetve inkább paradicsompempő. Ja, és mivel javarészt konzerv paradicsomból készül, szezonon kívül is elkészíthető. A friss sült paradicsomot ki is lehet belőle hagyni, és készülhet csak konzervből is, mi több, a konzervparadicsomot is ízesebbre süthetjük sütőben. Nekem volt otthon friss koktélpari, úgyhogy szóról szóra követtem Jamie O receptjét. Már nem először, mert ez a leves nagy kedvenc nálunk.

Ja, és! Elindult a Foodblogsearch, segítségével több, mint 2000 külföldi (angol nyelvű) foodblogban kereshetőek receptek.

1 kis doboz koktélparadicsom
3 gerezd fokhagyma, felszeletelve
egy nagy csokor friss bazsalikom, levelek lecsipkedve, szárak felaprítva
jó minőségű olívaolaj
só, bors
2 db 400 g-os paradicsomkonzerv
2 maréknyi szárazkenyér, felkockázva

1. A sütőt 180 fokra előmelegíten, a koktélparikat 1 összezúzott fokhagymagerezddel sütőtálba teszem, meglocsolom olajjal, sózom, borsozom, megszórom a bazsalikom felével.
2. Fazékban olajon a maradék fokhagymát az összevágott bazsalikomszárakkal 1 percig kevergetem, majd hozzáöntöm paradicsomkonzervek tartalmát, majd az egyik dobozt megtöltöm vízzel és azt is hozzáöntöm. Felforralom, 15 percig főzöm, a paradicsomokat fakanállal szétnyomkodom.
3. Beletépkedem a kenyeret, sózom-borsozom, hozzáadom a közben megsült paradicsomokat is a levével együtt. A végén még olívaolajjal bőven meglocsolom, és friss bazsalikomot tépkedek rá.

Körtés-csirkemájas saláta

2008-03-07T17:25:00.002+01:00

Ez is gyors ebéd volt, de akár vendégeknek is lehet előétel. Kacsamájból még jobb (de legalábbis elegánsabb) lenne, de azt én ebben a városban még soha sehol nem láttam, mint ahogy kacsacombot sem. :(

2 adaghoz
1 körte
6-8 csirkemáj
2 marék rukola
vaj
jó balzsamecet
méz
1 lötty madeira (sherry, tokaji aszú,...)
1 ág friss rozmaring
só, bors

1. A májat megtisztítom, feldarabolom.
2. Egy serpenyőben vajat hevítek, közben felkockázom a körtét, és a vajra dobom. Rácsurgatok egy kis mézet és balzsamecetet (1-1 ek). Kevergetve pár perc alatt megpárolom.
3. A visszamaradt zsiradékra rádobom a májat, a felaprított rozmaringot, rálöttyintek egy kis madeirát és megpirítom. Sózom, borsozom.
4. Két tányéron elosztom a rukolát, arra pakolom a körtét és végül a májat. Körbelocsolom még egy kis balzsamecettel és lehet enni.

Citromos vöröslencseleves

2008-03-03T12:56:00.003+01:00

A negyedóra alatt összedobott ebédek kategória egy igen jól sikerült darabja. Nevezhetném gyömbéres vöröslencselevesnek, vagy fűszeres vöröslencselevesnek is, de úgy érzem a citromlé a végén dobja meg igazán. A vöröslencse nagyon praktikus ilyen villámebédekhez, mert gyorsan megfő, nem kell előre beáztatni, egyáltalán semmi macera nincs vele. Viszont a szép korall színét a főzés során sajnos elveszti.

1-2 adaghoz

1 kis fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

1 kisebb répa

1 darabka friss gyömbér

1 marék vöröslencse

1 kk őrölt római kömény

1 kk őrölt koriander

só, bors, 1 citrom leve

fél liter hús vagy zöldségleves (kocka..)

A hagymát, a fokhagymát, a gyömbért felaprítom, a répát vékonyan felszeletelem. Egy lábosban olajat hevítek, rádobom a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért, egy két percet kevergetem, megszórom római köménnyel és korianderrel, majd a répát és a lencsét is rádobom. Ezzel is egy párszor megkeverem, majd felöntöm a húslevessel. Főzöm, amíg a répa és a lencse megpuhul (kb. 10-15 perc). Ízlés szerint sózom és borsozom, belefacsarom egy egész citrom levét és összemixelem.

Sajtos omlett-felfújt

2008-03-01T13:21:00.001+01:00

Biztos van, aki legyint, hogy ez már régi trükk, de nekem a hónap felfedezése az omlett-felfújt, ami annyiban tér el a rendes omlettől, hogy a fehérjét külön kell habbá verni. Ez sokkal könnyebb textúrát eredményez, no meg jobban egybemarad, nem kell félni, hogy a félbehajtásnál elszakad. Ebbe a mostaniba kevertem snidlinget meg reszelt sajtot, de a variációlehetőségek természetesen határtalanok (még édes irányba is el lehet vinni, eper-cukor). A képen egy kétszemélyes, hattojásos mega-adag.

1 személyre
3 tojás
1-1 j maréknyi reszelt sajt (gruyere és parmezán)
darabka vaj
snidling
só, bors

1. A tojásokat szétválasztom, a fehérjét habbá verem, a sárgáját elkeverem sóval, borssal, felaprított snidlinggel és a reszelt gruyere sajttal, végül a fehérjét is belekeverem.
2. Egy teflonban elkezdem melegíteni a vajat, ha már habzik, ráöntöm a löttyöt, kb. 2-3 percig közepes hőfokon sütögetem. Kevergetni nem kell. A tölteléket (ami nálam most reszelt parmezán plusz további snidling volt) az egyik felére szórom, és ha már érzem, hogy szilárd az alja, és könnyen kicsúszik a teflonból, félbehajtva egy tányérra csúsztatom.
Ha két személyre készítem, duplázok mindent, és jó nagy serpenyőt használok. A végén pedig félbevágom a kész omlettet.

VKF: Fűszeres roppanós brokkoli

2008-02-23T22:55:00.001+01:00

Ezt a receptet csak a VKF miatt próbáltam ki (már megint elcsúsztam, egy csomó jó kis potenciális pályaművet nem tudtam megörökíteni, mert eltűnt - azóta meglett - a fényképezőm). És mennyire örülök, hogy kipróbáltam! Megy a repertoárba. A brokkoli úgy amúgy nem kifejezetten különleges, ebben a salátában viszont nagyon is, ugyanis nyersen pácolódik a fűszeres gezemicében, és abban puhul kellemesen haraphatóvá (olyasmi módon, mint amikor a savas citromlé "megfőzi" a nyers halat). Nem feltétlenül köret, mehet koktélpartira falatkának, vagy fel lehet turbózni pl. rákkal vagy tofuval és akkor főétel. Mi most grillezett lazac mellé ettük (ennél egészségesebb vacsorát nehezen tudok elképzelni, és még Eloi sem reklamált semmi szénhidrátot mellé, sőt, kifejezetten elégedetten hümmögött). Legközelebb marhasteaket fog kísérni, már elképzeltem, hogy az milyen isteni jó lesz. Melissa Clark receptje a New York Times-ból.

4 adaghoz
1 fej brokkoli
1.5 ek vörösborecet
1 tk só
1 dl olívaolaj
2 nagy gerezd fokhagyma
1 tk római kömény (egész)
1 tk szezámolaj
1 csipet szárított chili

1. A brokkolit rózsáira, majd falatkákra szedem. Egy nagy tálban összekeverem a sóval és az ecettel.
2. Egy serpenyőben elkezdem melegíteni az olajat, amikor forró, de még nem füstöl, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a római köményt, kb. 1 percig kevergetem (én ekkor levettem a tűzről), majd belekeverem a szezámolajat és a chilit. Az egészet a brokkolira öntöm, jól elkeverem és legalább egy óráig szobahőmérsékleten állni hagyom.

Mennyei forrócsoki

2008-02-18T15:56:00.004+01:00

Itt vannak a francia rokonok, úgyhogy a repkedő mínuszok ellenére beiktattunk egy laza városnézést. Visszatérve, miután mindenkinek lefagyott mindene, ezt produkáltam melengetőnek, fényes sikerrel. Már többször csináltam amióta Orangette-nél felfedeztem, mert kísérletezgetek a csokikkal (és mert hideg van) - az Igazit egyébként még mindig nem találtam meg, Svájcban lehetett kapni a híres nevezetes Valrhonát, most már sajnálom, hogy nem vettem, azzal most jól kipróbálnám. Ez most egy helyi, Wedel márkájú 62%-os csokiból készült, meglepően jó volt.

Szóval ez egy igazi, jó sűrű, de nem fullasztós forró csoki, a végén a turmixolásban rejlik a titka, ettől majdnem olyan, mintha tejszínnel készült volna, pedig nem is. A párizsi Ladurée ház receptje.

4 csészényihez
3 cup azaz 7 deci tej
5 ek víz (ezt nem egészen értem, hogy miért is kell, de eddig egyszer sem hagytam ki :)
5 ek cukor
2 db 90 gr-os tábla minőségi étcsoki

1. A tejet egy kislábosban a vízzel és a cukorral közepes tűzön kevergetve melegítjük, majd ha a cukor már felolvadt, feljebb vesszük a hőt és forrásig melegítjük.
2. Közben a csokit darabokra tördeljük, majd a forró tejbe szórjuk és merülőmixerrel egy percig mixeljük.
Fel lehet dobni mindenféle fűszerekkel: fahéj, kardamom, chili, vanília és még sorolhatnám.

Lencsesaláta füstölt makrélával

2008-02-15T15:11:00.000+01:00

A puy lencséről már korábban is zengedeztem itt a blogon, most megint hal társaságában, meleg salátaként próbáltam ki. Nagyon finom (két pelenkázás szoptatás stb. között összedobott és belapátolt) ebéd kerekedett belőle, télies, de mégis friss ízek. A Saveurs magazin mostani számából származik az ötlet (köszi Mia!)

2 személynek
1 füstölt makréla (kb. 10 dkg)
10 dkg Puy (zöld) lencse
1 salotta vagy 2 újhagyma
1 csokor kapor
1 kis csokor petrezselyem
1 babérlevél
2 kk garam masala, só, bors

az öntethez: 2 ek olívaolaj, 1 ek sherryecet, 1 ek szójaszósz, só, bors

1. A lencsét felteszem kb 3 dl hideg sós vízben főni, a babérlevél, a petrezselyem, a garam masala társaságában. Ha felforrt, lejjebb veszem a lángot és 15-20 percig főzöm (a lencse legyen kicsit al dente).
2. Közben a makréláról lefejtem a húst, a hagymát felszeletelem, a kaprot felaprítom. Az öntethez valókat összekeverem.
3. Ha a lencse kész, leszűröm, összekeverem az öntettel és hagyom langyosra hűlni. Összekeverem a makrélával, a hagymával és a kaporral, tálalom.

Mangókrém

2008-02-04T10:51:00.001+01:00

Mondtam már, hogy imádom a mangót? Ilyenkor ráadásul az ára is egész baráti. A boltokban legtöbbször még éretlen (csakúgy, mint az avokádó), úgyhogy egy banán társaságában papírzacskóban otthon kicsit még érlelni kell (csakúgy, mint az avokádót). Sokszor reggeli smoothie-t gyártok belőle banánnal, narancslével, mikormi (hozott egy mindentudó KitchenAid turmixgépet a Jézuska, azóta én vagyok a smoothie queen) - Smoothie alaptanfolyam a Minimalist-től videón itt. Ezzel a sorbettel is szemezek már egy ideje (bár fagyigépem az nincs). Főleg, hogy egy pohár pezsgőben úszó gombóc mangósorbetnél nincs jobb desszert fűszeres ázsiai kaják után (Svájcban élő fagyigépnélkülieknek melegen ajánlom a Migros Selection mangósorbetjét). De azért ez a krém se rossz. A Basic Asian-ből.

4 pohárhoz
1 érett mangó
2 dl kókusztej
ízlés szerint cukor
1 ek lime lé
őrölt kardamom

1. A mangót meghámozzuk, a húst a magról lefejtjük, majd a többi hozzávalóval összeturmixoljuk. Poharakba töltjük, megszórjuk egy kis kardamommal. Legalább 1 órára a hűtőbe tesszük.

Lazacos-spenótos lasagna

2008-01-25T11:12:00.000+01:00

Ezzel a VKF-fel mákom volt, mert már megint lemaradtam volna róla, ha nem lenne a tarsolyomban ez a recept, aminek a posztolását már egy ideje tologatom magam előtt. Én egyébként minden vízi élőlényt imádok, kiváltképp ha tengervíz az a víz. Lausanne-ban dőzsöltünk, legalább heti háromszor ettünk halat, rákot, kagylót. Sajnos a lengyeleknek hiába van tengerük, a halasnál majdnem mindent csak fagyasztott, füstölt, vagy ecetben eltett (utóbbi kettő a maga kategóriájában nem rossz persze) állapotban lehet kapni, ez alól a lazac képez stabilan kivételt. A múltkor vettem egy szép nagy filét, ez lett belőle. Ha jól emlékszem, az egyik francia magazinomból származik az ötlet.

4 személyre
fél kg friss spenót vagy egy csomag fagyasztott
fél kg lazacfilé
1 hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 paradicsom
lasagna lapok (én az előfőzés nélkülit használom, ha nem éppen magam gyúrom)
olívaolaj
1 kk citromlé
1 dl tejföl
1 dl tejszín
parmezán
só, bors, szerecsendió

1. A spenótot, ha friss, megtisztítom, ha fagyasztott, felengedem és kifacsarom belőle a vizet. A lazacot vékonyan felszeletem, sózom, meglocsolom citromlével. A paradicsomok belsejét kikaparom, majd felaprítom. A hagymát és a fokhagymát megtisztítom, felaprítom. A tejfölt a tejszínnel elkeverem.
2. Olajon megdinsztelem a hagymát a fokhagymával, hozzáadom a paradicsomot és a spenótot, és párolom, míg összeesik. Sózom, borsozom, ráreszelek egy lehelletnyi szerecsendiót.
3. A sütőt 180 fokra belövöm, majd összeállítom a lasagnát: egy tűzálló tál alját bekenem két kanálnyi tejföl-tejszín keverékkel, majd lefedem lasagnalapokkal, rápakolom a spenót felét, a lazacszeletek felét, aztán megint tészta, spenót, lazac. A tetejét bekenem a tejszínes cuccal, megszórom durvára reszelt parmezánnal. Kb. 30 percig sütöm.

Ügyes lengyel marketingesek: Krakowski kredens

2008-01-18T14:30:00.000+01:00

BUÉK! Az utóbbi időkben kicsit hanyagolódott a blog, de meg tudom magyarázni: visszaköltözködtünk Krakkóba (ámbár ki tudja, mennyi időre), közben jött a karácsony Franciaországban, szilveszter Budapesten, a konyhacuccok (és minden egyéb) csak késéssel érkeztek meg, ja és persze itt van a 3 hónapos fiam is. De azóta újra berendezkedtem a konyhában, mamzell bucijait majd mindennap megsütöm, a karácsonyra kapott cocotte-omat is használom rendszeresen, piacozni is van időm, bár most valahogy narancson kívül nemigen van semmi a Stary Kleparzon, hol van a szokásos rebarbara, rókagomba, na jó, legalább sütőtök??

Viszont amíg elvoltunk nyílt egy érdekes boltocska a belvárosban (illetve én először az Alma szupermarketben vettem észre a pultjukat), ami említésre érdemes, igazából egy szerintem rendkívül ügyes marketingfogásról van szó: összegyűjtötték az összes tipikus lengyel-krakkói élelmiszert, úgy mint céklabefőtt, kovászos uborka, reszelt torma, ecetes gomba, kompótok, füstölt sonkák, libazsír, kolbászok (semmi olyan, amit egy normál boltocskában be nem lehetne szerezni), fogadtak egy jó dizájnert aki remek kis századeleji hangulatú csomagolást álmodott meg az egésznek, és ebből lett a Krakowski kredens (krakkói kredenc?). Szerintem igenis nagyon sok múlik a csomagoláson, egy jól megválasztott betűtípuson, ésatöbbi. Ez itt nagyon sikerült, a boltban mindig elég sokan vannak, a turisták itt veszik az ennivaló szuvenírt (azért mégis más, mintha ezt vinnék haza ajándékba) - szóval végre, végre látom, hogy K-Európában is kezdik felismerni az ízléses élelmiszercsomagolás hatalmát, (lehet hogy éppen Angliából tért haza a kiagyaló, mert ott aztán ezt nagyon értik).
Ennyit a külcsínról, ami a minőséget illeti, a reszelt tormát, a sárgabarackkompótot és a sült karajos tormás szendvicsüket próbáltam ki, finom volt mindegyik (utóbbi remek alternatívája a főtér másik végében található McDonalds-nak). Ha valaki erre jár, egy betérést mindenképp megér.

Krakowski Kredens, ulica Grodzka 7 (a főtérnél)
vagy a Galeria Krakowska alagsorában illetve az Alma szupermarketekben

Cobb-szerű saláta

2007-12-05T08:37:00.000+01:00

A Cobb salátáról először kedvenc TV-sorozatomban, a Félig üresben hallottam, ahol a név eredetéről vitatkoznak. Kíváncsiságból utánanéztem a Wikipédián, de aztán annyiban maradt az ügy. A múltkor emlékezetből összedobtam egyet, de nem emlékeztem túl jól, az avokádó, a paradicsom meg a bacon stimmel, de a csirkemell meg a tojás kimaradt, kéksajt helyett mozzarella került bele, és mézes-mustáros dresszinggel locsoltam le. Nagyon finom lett így, azóta már többször megcsináltam ebédre.

2 nagy adaghoz
2 avokádó
2 paradicsom
1 mozzarella
1 jó marék rukola
friss bazsalikom
5 szelet bacon
1-2 szelet szikkadt kenyér
2 ek olívaolaj
1 ek méz
1 kk magos mustár
só, bors

1. A baconszeleteket egy serpenyőben enyhe tűzön ropogósra pirítom. Közben a kenyeret felkockázom. Ha a bacon kész, kiszedem, a visszamaradt zsiradékban megpirítom a kenyérkockákat. A baconszeleteket feldarabolom.
2. A dresszinghez összekeverem az olajat a mézzel és a mustárral.
2. Az avokádót, a mozzarellát, a paradicsomot kockákra vagdosom, összekeverem a baconnal, a kenyérrel, a rukolával, rátépkedem a bazsalikomot, meglocsolom a dresszinggel és jól összeforgatom.

Sütőben sült Mont d'Or

2007-11-29T17:10:00.000+01:00

Ígértem annak idején mindenféle fondüs posztokat, de egyrészt már minden el lett róla mondva, másrészt mi khhhm hát itt a készen vett verziót fogyasztjuk, mert annyival egyszerűbb, és nagyon finom. (Az én kedvencem a Gerber márkájú egyébként). Azért annyit leírok, hogy francia Svájc általam jobban ismert városaiban hol vannak a legjobb fondüevős helyek szerény véleményem szerint:
Genf: La Buvette des Bains de Paquis - nyáron ez a hely tóparti strandként üzemel és rendkívül népszerű, télen (szeptembertől áprilisig) átalakul föndüzővé. Van egy kis Szimplakert-jellege a helynek, turisták nem nagyon ismerik, remek rálátás a tóra. Ha nyáron akarunk fondüt enni Genfben, akkor ajánlom a Café du Soleil nagyon hangulatos kerthelységét.
Lausanne: Café de l'Eveché - szintén elég egyszerű hely, de a legtöbb helyi egyetért, hogy ez A fondüző Lausanne-ban. A katedrális tőszomszédságában
Fribourg: Café du Midi - rusztikus design és legalább hétféle fondü.
Megjegyzés: Fribourg-tól nem messze található Gruyères, igazi sajtparadicsom, lépten-nyomon remek fondühelyek szintén remek kilátással (plusz Giger múzeum és bár!)

Eme kitérő után rátérek a tárgyra: a Mont d'Or sajt Vaud kanton egyik büszkesége, szigorúan ellenőrzött minőség (csak kb. 10 bejegyzett sajtkészítő csinálhat e néven sajtot, még a fadobozok készítése is csak egy ember kezében van!). Nagyon finom nyersen, egy jó vekni kenyér és egy pohár bor társaságában, de sütőben sütve igazán különleges. A raclette-hez hasonlóan ezt is főtt krumplival eszik. Nekem a francia anyósom mutatta meg, hogy kell csinálni, de a sajt weboldalán is ugyanaz a recept szerepel.

2-3 személyre
1 Mont d'Or
1 deci száraz fehérbor
1 nagyobb gerezd fokhagyma

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A sajtot a fadobozban hagyva duplán körbetekerjük alufóliával (a teteje maradjon szabadon). A tetejét egy késsel jól megszurkáljuk, fokhagymadarabokat dugdosunk bele és felöntjük az egészet fehérborral. Mehet a sütőbe, kb. fél órára. Akkor jó, ha az egész sajt már folyékony, de nem szabad túlsütni sem (a zsír kiválik belőle és akkor nem jó). A kivételnél vigyázzunk, ki ne ömöljön :)
Főtt krumplival (legjobb az apró "rattes" fajta) - amire aztán szépen rákanalazzuk, csemegeubival, gyöngyhagymával, szárított sonkákkal tálaljuk.

Elfeledett zöldségek

2007-11-22T15:06:00.001+01:00

Van itt Svájcban egy szimpatikus szervezet, Pro Specie Rara a neve és a ritka, vagy elfeledett és már nagyban nem termelt zöldség ill. gyümölcsfajtákat igyekszik felfuttatni az egyik legnagyobb élelmiszerboltlánc, a Coop segítségével (ha valaki ilyesmit akar termeszteni, részt vehet a mozgalomban, ők biztosítják, hogy akad vásárló is). Otthon a kulináris charta is valami hasonlót tűzött ki egyik céljául.
Így aztán már nem csak a piacon elvétve, de a boltokban is kaphatók olyan csodák, mint a lila krumpli, mindenféle bordó, fehér és citromsárga répák (ezek ízre is különböznek, de a színhatás sem utolsó), különleges almafajták, ésatöbbi ésatöbbi.

Egyébként egy létező trendet lovagolnak meg ezzel, miszerint szépen jönnek divatba az úgynevezett légumes oubliés vagy légumes anciens (elfeledett ill. régi zöldségek), legalább is ha a francia magazinokat vagy blogokat figyelem. Légumes oubliés v. anciens alatt tipikusan a következő gyökereket értik: zellergumó, fehérrépa, csicsóka, paszternák, feketegyökér, kerekrépa, karórépa (rutabaga) és a turbolya gyökere (erről mindenki áradozik), úgyhogy ha pl. étlapon találkozunk a kifejezéssel, akkor ilyesmiket kell alatta érteni. A magyar konyhában a zeller és a fehérrépa egyáltalán nem elfeledett, de eléggé limitált szerepet játszanak, szinte csak leveszöldségként tűnnek fel. Pedig csak simán sütőben megsütve máris teljesen más arcukat mutatják meg (cékla dettó). A paszternák Amerika előtt kb. a krumpli szerepét töltötte be, a briteknél máig alapzöldség. A karórépa meg a skót nemzeti eledel, a haggis egyik elmaradhatatlan kísérője (neeps and tatties).

Az én kedvenc elfeledett zöldségem a paszternák, ha látok valahol, általában felvásárlom a készletet (erre itt nincs szükség, mert a szerda-szombati Lausanne-i piacon mindig megbízhatóan fellelhető, sajnos otthon nem ez a helyzet). Most is épp beszereztem egy szép adagot, az egyik felét mézzel és olívaolajjal összeforgatva megsütöttem, sült csirkéhez volt a köret. A másik feléből ez a saláta lett: sütőben sült paszternák, lilahagyma és sütőtök szintén mézzel, friss spenótlevelekkel összeforgatva, mustáros vinaigrette-tel leöntve. Csillagos ötös, sőt, hatos.

Ötletadónak íme pár magyar gasztroblogokon megjelent elfeledettzöldség-étel (zeller és fehérrépa a hagyományos felhasználási módoktól eltérően). Feketegyökér, karórépa- és turbolyagyökér lelőhelyeket és recepteket a kommentbe várok :)

Karamellizált feketegyökér

Parmezános csicsókakrémleves
Ötletek csicsókára
Csicsókasaláta és -krém

Fehérrépa-krémleves gremolataval
Fehérrépa-alma krémleves
Vöröslencseleves fehérrépával

Fényezett kerekrépa

Paszternákleves
Paszternákos-lilahagymás tatin torta
Juharszirupos paszternákkrémeves

Zeller frites
Réteges zellerkrémleves
Ötletek zellerre

Halfilé baconos zöld lencsével

2007-11-19T12:15:00.000+01:00

A piros lencse már otthon is divatban van és sok helyen kapható, a zöld, vagyis Puy lencse kicsit kevésbé. Pedig sokan ezt a francia fajtát tartják a lencsék királyának. Előnye a vörössel szemben, hogy ugyanúgy gyorsan megpuhul, de nem fő szét. Hidegen salátákba, melegen köretnek nagyon jó. A szülészeten vacsorára felszolgált füstölt kacsamell-Puy lencse-füge saláta (egyébként félretettem a heti menüt, amit a klinikán a pacienseknek felszolgáltak, csak a vicc kedvéért. Kreativitás stb. dolgában simán hozta, ha le nem körözte a jobb pesti éttermek színvonalát) juttatta újra eszembe, hogy mennyire szeretem, úgyhogy gyorsan vettem egy csomaggal, ez lett belőle. Ebből a könyvből inspirálódtam (aktuális kedvencem).

2 személyre
2-4 tengeri halfilé (esetemben nyelvhal)
25 dkg Puy lencse
4-5 szelet bacon
1 kis hagyma
1 babérlevél
petrezselyem
olívaolaj, só, bors

1. A lencsét hideg sós vízben feltesszük főni a megtisztított hagymával és a babérlevéllel. Forrástól számítva 30 percig főzzük.
2. A baconszeleteket felaprítjuk, és egy serpenyőben enyhe tűzön megpirítgatjuk. Ha a lencse megpuhult, lecsepegtetjük, a babért és a hagymát eltávolítjuk és mehet bele a serpenyőbe. 15 percig együtt főzzük, néha megkervergetjük.
3. Az utolsó előtti pillanatban olívaolajon megsütjük a halfiléket, oldalanként 2 perc alatt. Sózzuk, borsozzuk. Petrezselyemmel megszórva, a lencsével tálaljuk.

Mandulás mandarintorta

2007-11-14T14:13:00.000+01:00

Ezt a süteményt a vékonyabb héjú, (szinte) magnélküli clementine mandarinból ideális elkészíteni (mert mandarin és mandarin között van ám különbség, az angolban még külön szóval is illetik a különböző fajtákat: satsuma, clementine, tangerine, stb).
Ez egy nagyon jó kis torta, pofonegyszerű, napokig eláll, nem szárad ki, olyan íze van, mintha rengeteg vajjal készült volna, de legalábbis mintha valami sziruppal lenne meglocsolva, pedig se vaj, se szirup, de még csak liszt sincs benne egy deka se. Nigella receptje egyébként, a How to cook-ból. Más citrusokkal is lehet próbálkozni, Clotilde naranccsal és gyömbérrel csinálja, mások citrommal (de akkor több cukor kell bele).

egy kerek tortaformához:
kb. 5 mandarin
6 tojás
22 dkg cukor
25 dkg darált mandula
1 púpozott tk sütőpor

1. A mandarinokat megmossuk, majd egészben feltesszük főni egy lábos hideg vízben. Forrás után lejjebb vesszük a hőt és 2 órán keresztül főzzük. Lecsepegtetjük, kicsit kihűtjük.
2. Félbevágjuk, a magokat, ha vannak, eltávolítjuk. Úgy, ahogy vannak, héjastul, mindenestül robotgépben péppé mixeljük, majd a többi hozzávalót is beleadagolva jól összekeverjük (én botmixerrel kevertem).
3. A masszát tortaformába öntjük, 190 fokra előmelegített sütőben 1 órán keresztül sütjük (Nigella javasolja, hogy kb 40 perc után fedjük le fóliával vagy sütőpapírral, hogy ne égjen meg a teteje). A formában hagyjuk kihűlni.

Krumplisaláta, pogácsa, piros tej - VKF 10

2007-11-09T11:48:00.000+01:00

Kicsit megferdítem a témát, ugyanis egyszer már megvallottam hogy az én főzés iránti lelkesedésem konkrétan a BBC Ready steady cook c. tévéprogramjának meg az először 2000-ben Angliában szintén a tévében elkapott Jamie Olivernek köszönhető, de úgy érzem ezekről nehezen lehetne szipogtató pályaművet írni :)

Pedig akár származhatna anyukámtól is, aki híresen jó szakácsnő, imád főzni, hagyományost is (a töltött káposztája világhíres - de én azt hiszem még nem nőttem fel a töltött káposztához...), kísérletezni is, majd naponta jár a Hunyadira, meg amióta van, a Culinarisba is. Mindenre nyitott, van, hogy egy egész polippal jön haza, meg olyan is, hogy hó végén az utolsó forintjait friss vargányára költi :)
Mindig is szerettem a főztjét, ovis koromban az ananászos csirkét meg a tojáslevest, később a "kínai csirkét", a rakott brokkolit, a tejszínes spenótfőzeléket, meg a mozzarellás rakott krumplit, hogy csak egy-két highlightot említsek. De valahogy mégsem tőle tanultam meg a főzést, valószínűleg azon prózai okból kifolyólag, hogy ő azt leginkább a kora hajnali órákban műveli, amikor én jobbára az igazak álmát alszom. De az érdeklődést meg a nyitottságot mindenképpen tőle örököltem. Meg persze ő mutatott meg olyan alapműveket, mint az Íz-lelő Bacher Ivántól, vagy a Váncsa szakácskönyve, különösen az előbbi igen nagy hatással volt arra, ahogy az evészethez most hozzáállok, ajánlom mindenkinek. Meg van kézzel írott anyu-szakácskönyvem is.

Erre a fordulóra most egy pár nagymamareceptet kutattam fel, ezt egyébként már régóta meg akartam tenni. Mindkét nagymama miskolci egyébként. Az apainál akárhányszor van családi ebéd, mindig vagy rántott hús, vagy sült csirke a menü, krumplisalátával, vagy pürével és almakompóttal. Nem vagyok egy rántotthúsos, de az övé tényleg külön kategória, azt hiszem abban rejlik a titok, hogy a húst tejbe kell előtte áztatni jó hosszan. A krumplipüréjének is valami egészen különleges, szerintem reprodukálhatatlan, nagyis íze van, de amit igazán imádok, az a krumplisalátája. Úgyhogy tegnap felhívtam, ő pedig elmesélte a receptet. Így hangzik:
A krumplit héjában megfőzzük, meghámozzuk és karikákra vágjuk. Vöröshagymát (vagy lilát) vékonyra szeletelünk. Elkezdjük egy nagy üvegtálba lerakni: egy sor krumpli, megsóz, egy sor hagyma, majd megint krumpli. Az öntethez kb. fél liter vízbe 2-3 ek-nyi cukrot keverünk, míg felolvad, majd hozzáadunk egy lötty ecetet. Ráöntjük a salátára, fóliával lefedjük, a hűtőben 1-2 napig állni hagyjuk.

A másik nagyim már nemigen főz, de annak idején mindig pogácsával kedveskedett az unokáknak. A maradék tésztából mindig csinált madárkát is, pont ilyet. Noha ugyanabból a tésztából készültek, a madárkáknak emlékeim szerint még a pogácsánál is jobb ízük volt, amint a sütőből kikerültek, rögtön befaltuk. A recept így hangzik:

60 dkg lisztet elmorzsolunk 25 dkg margarinnal, hozzákeverünk egy marék reszelt sajtot, 2 tojás sárgáját, 3 dkg előzőleg langyos vízben felfuttatott élesztőt és egy pohár tejfölt. Addig gyúrjuk, dagasztjuk, míg lágy tészta nem lesz belőle, ami leválik a kézről (lehet, hogy kell még hozzá kevés liszt). Ekkor négyszögletes formára nyújtjuk, össehajtogatjuk (sorrend: alulról, felülről, jobbról, balról). A legutoljára hajtott oldalt késsel megjelöljük, a következő hajtogatásnál ez legyen alul. A tésztát 15 percig pihentetjük, majd még négyszer megismételjük a műveletet. Végül kinyújtjuk, egy késsel rácsozzuk, megkenjük a tojások fehérjével, megszórjuk reszelt sajttal és kiszaggatjuk. Jó meleg sütőben sütjük, míg szép aranysárgára nem sülnek.

Anyai ágon nagynéném, szintén Miskolcról, már nincs közöttünk, de kiváló szakácsnő volt. Nagyon csinos nőként mindig ügyelt az alakjára, ő már akkor is mindenféle salátákat csinált amikor Magyarországon még senki sem, meg mindenféle "reformkaját" (ezt a szót egyébként de utálom) elsőként próbált ki. Neki különösen a svédgomba-salátájára emlékszem, meg a pikáns gombás húsra, sajnos egyik receptet sem tudom már tőle elkérni.

És ha már nosztalgiázunk, akkor mindenképpen meg kell említsem drága nagyapim specialitását, a "piros tejet". Érdekes módon a nagyik közül egyik sem nagy süteménysütő, de anyu se, úgyhogy az unokák édességigényét nagyapi elégítette ki a saját fejlesztésű piros tejjel, meg mogyorós Aranka krémmel, amit ha jól emlékszem, habfixálóval javított fel, és erre a leleményre rendkívül büszke volt. Nagyapi sincs már velünk, de a piros tej receptje fejből is megy, mert mindig végignéztem, ahogy csinálja. Akárhányszor mentünk hozzájuk látogatóba, rögtön követeltük, ő meg már vette is elő a turmixgépet és pár perc múlva porciózta a külön az unokáknak fenntartott, számozott bögrékbe a piros tejet. Háztartási kekszet morzsolt szép komótosan a gépbe, azt lelocsolta némi málnaszörppel és az egészet felöntötte tejjel. Sokkal finomabb volt, mint amilyennek hangzik :) A teteje habos volt, mint a cappuccino, a szétázott apró kekszdarabkákon meg jól el lehetett nyammogni. Az íze még mindig itt a számban. Mint látjuk, nem volt ez egy szofisztikált étek (enyhénszólva), de akkora szeretettel készítette, hogy egyik meghatározó kulináris élményem.

Szőlő+morbier (+ szolgálati közlemény)

2007-10-31T09:16:00.000+01:00

Mostanában kicsit hanyagolom a blogom, ennek az az oka, hogy pár nappal az utolsó bejegyzés után megszületett pici fiunk :) (a vártnál kissé korábban). Mindenki jól van, a főzést pedig eszem ágában sincs abbahagyni, viszont az utóbbi napokban kicsit ráhagyatkoztam a svájci hűtőipar remekeire. Viszont van egy két recept régebbről, addig is azokat fogom megírni.
Az alábbi aligha recept, viszont Eloi fő specialitása, a múltkor ilyen gyönyörűséges fotót csinált róla és azóta hetente megkérdezi, felraktam-e a blogra. Úgyhogy íme. A recept: kell hozzá morbier sajt (gondolom jobb helyeken már otthon is kapni, T.Nagy Tamás, Culinaris, francia hiperek?), szőlő (amiről fogalmam sincs, otthon még van-e, itt van) és fogpiszkáló. A teendőkről a kép magáért beszél. Nagyon csúszik.

Linguine cukkinivel és gorgonzolával

2007-10-16T10:49:00.000+02:00

Ez is hűtőtakarításnak indult, aztán stabil repertoárdarab lett (megkapta az igen ritka 10 pontot az evőpartnertől, ez az én Michelin csillagom :). A sült cukkini az olvadt gorgonzolával és a pörkölt dióval remek hármas, persze nem spanyolviasz. A képről éppen hiányzik a dió, de ha lehet, ne maradjon ki.

2 személyre
kicsit kevesebb, mint fél doboz linguine
3 pici vagy 2 közepes cukkini
15 dkg gorgonzola
1 marék dióbél
só, bors, oregano
olívaolaj

1. A vizet felteszem forrni a tésztának.
2. A cukkinit vékony szeletekre vágom, egy serpenyőben megpirítom a diót, kicsit összetöröm, félreteszem, a serpenyőt kitörlöm majd bő olívaolajon (de ne ússzon azért) megpirítom benne a cukkinit. Fűszerezem. Visszateszem hozzá a diót.
3. Közben a tésztát megfőzöm, összekeverem a cukkinivel és a felkockázott sajttal.

Édes-savanyú vöröskáposzta

2007-10-12T11:15:00.001+02:00

Mérsékelt pároltkáposzta rajongó vagyok (pl. káposztás cvekedlivel engem ki lehet űzni a világból), de a vörösből bármikor, bármennyit. Ez itt egy fantasztikus köret sertéssült vagy kacsa/liba mellé, már csak a színe miatt is. Nálunk most kakukkfüves karaj és zellerchips kiegészítője volt, igazi őszi ízorgia. Itt egy hasonló recept naranccsal és dióval korábbról.
Ja, és in completely unrelated news: kedvencem, Nigel Slater a pesti vásárcsarnokban járt és meg is írta.

2-4 személyre
1 kis fej vöröskáposzta
1 alma
1 kupica jó borecet (én sherryecetet használtam)
1 ek cukor
2 szegfűszeg
5 dkg vaj
1 marék mazsola
só, bors

1. A káposzta torzsáját kivágom, negyedelem, majd vékonyan felszeletelem. Egy fazékban közepes lángon vajat olvasztok, rádobom a káposztát, tíz percet párolom, kevergetve.
2. Közben meghámozom, negyedelem és felszeletelem az almát. Hozzáadom a káposztához, sózom, borsozom, hozzáadom a cukrot, a szegfűszeget és az ecetet is. Lejjebb veszem a lángot, lefedem és kb. 1 órát párolom, időnként megkevergetve. (Közben kóstolom, ha kell, adjusztálom a fűszerezést). Megpróbálom kihalászni a szegfűszeget, tálalom.

Apple crisp

2007-10-10T08:22:00.000+02:00

Él Budapesten egy fiatal kanadai pár, akik úgy két éve (vagy három?) kanadai hálaadásnapi evésivást tartottak körúti lakásukban (a kanadai hálaadás kb. ugyanaz, mint az amerikai, csak előbb tartják). Úgy esett, hogy én is ott voltam, akkor ettem először ilyet. Rögtön el is kértem a receptet, és azóta kb. százszor megcsináltam, nagyon szeretem. Az apple crisp egyébként kb. annyit tesz, mint almás-ropogós, de nekem marad apple crisp.

4 személyre
kb. 5 alma (legjobb, ha édes és savanykás vegyesen, de persze bármilyen almából jó)
4 ek citromlé
1 zacskó vaníliáscukor
kb. 1 csésze cukor (elvileg muscovado, de én majdnem mindig simából csinálom)
1 csésze zabpehely
1 tk fahéj
5 dkg vaj
a tálaláshoz vaníliafagyi

1. A sütőt előmelegítem 200 fokra. Az almákat meghámozom, felszeletelem. Meglocsolom a citromlével, összekeverem a vaníliáscukorral, tűzálló tálba öntöm,
2. A zabpelyhet összekeverem a cukorral és a fahéjjal, az alma tetejére szórom. A tetejére forgácsolom a vajat. 30-40 perc alatt megsütöm. Vaníliafagyival tálalom, kb. mint egy crumble-t.

Thai sütőtökös curry

2007-10-07T09:49:00.001+02:00

Éljen, itt a sütőtökszezon. Nálunk leggyakrabban krémlevesként végzi, mégpedig amióta felfedeztem a kedvenc receptemet, kizárólag úgy, hogy előtte megsütöm. Egész más így az íze, mérföldekkel jobb. Mindenki próbálja ki! Visszatérve a curryhez, volt itthon sütőtök meg zöldbab, és beugrott, hogy egy régi Good Foodban mintha láttam volna egy receptet amiben a kettő együtt szerepel. Mivel a derék Good Food-szerkesztők folyamatosan rakják fel a recepteket online, nem kellett átnyálaznom több kilónyi magazint, hanem két klikkre rá is találtam. Rizzsel vagy valami ázsiai nudlival egyszerű vacsi. Bonyolításnak sütöttem hozzá naan kenyeret, cseppet sem autentikus módon.

1 ek olaj
1 hagyma, aprítva
4 tk thai piros currypaszta (red curry paste, egyre több helyen kapható)
kb. fél kg sütőtök, hámozva, felkockázva
2 dl kókusztej
2 dl zöldségalaplé
15 dkg zöldbab (lehet fagyasztott is)
kis konzervdoboz darabolt ananász (237 g)
friss koriander

1. A hagymát az olajon megdinsztelem, hozzákeverem a currypasztát, majd a sütőtököt, az alaplevet és a kókusztejet. 15-20 percig rotyogtatom, amíg a tök megpuhul (nekem inkább fél óra volt). 10 perc után a babot is hozzáadom.
2. Belekeverem a lecsepegtetett ananászt, és egy pár percig még főzöm, majd leveszem a tűzről és megszórom bőven friss korianderrel.

Lille

2007-10-05T09:35:00.001+02:00

Úgy hozta az élet, hogy mostanában egyre gyakrabban fordulok meg Lille-ben, most speciel emiatt le is maradtam a VKF-ről, pedig tetszett a téma nagyon. De ha már így esett, írok egy kis beszámolót eddigi lille-i kulináris tapasztalataimról, hátha valaki arra jár és nem tudja mit egyen :).

Először is, ez az északi térség talán Franciaország legkevésbé szexi részének számít, még kulináris szempontból is. Az összes helyi specialitást a világ többi része igazából a belga konyhának tulajdonítja (amikor egyszer ezt halkan megjegyeztem, csúnyán néztek rám és közölték a miheztartás végett, hogy az nem belga konyha, hanem flamand, és nem csak Belgiumban élnek flamandok). De ez részletkérdés, a lényeg, hogy igen jókat lehet enni errefelé (is), persze teljesen más karakterű a konyha, mint az ismertebb dél-francia.
Alapétel a moules-frites, vagyis feketekagyló sült krumplival (a belvárosban található Aux Moules a legnépszerűbb lelőhely, nagy fazékban tálalják, ahogy kell), ennek többféle változata is van, a klasszikus a fehérboros-hagymás-petrezselymes marinière, de van tejszínes, currys és persze sörös változat is. Hozzá egy pofa helyi sör szinte kötelező (sajnos nekem most egy nemesebb cél érdekében nem állt módomban behatóan tesztelgetni a söröket). Megtalálható még minden helyi vendéglő étlapján a többi belgaként ismert klasszikus: a carbonnade (ami tulajdonképpen egy sörben párolt marhapöri), a potjevlesch vagy egyszerűen "poccs" (négyféle húsból - nyúl, csirke, disznó, borjú - készült kocsonya, sokkal ízesebb mint a hazai, nagyon finom. A képen egy mobillal lekapott háromszemélyes adag), a waterzooi és a flamiche (ez egy sajtos pite, kicsit a quiche-re hajaz). Desszert téren elképesztően finom a speculoos-fagyi (a speculoos egy fűszeres-cukros keksz), és persze itt is mindenki gofrizik, de nem az otthon ismert, puhább tésztájú, sütőporos-tejszínes változat, hanem egy sokkal ropogósabb, könnyebb, sörös-élesztős változat dívik (originál családi recept hamarosan jön).

Mindezek kipróbálásához, nekem ez a két kisvendéglő jött be nagyon (no fillefranc, családi hangulat, egyszerű dekor): a L'Gaiette és a kicsit kijjebb található, de nagyszerű Bistrot du Ch'ti a rue Bazinghien-en. Ne lepődjünk meg, ha erős franciatudás ellenére sem értünk egy szót sem az étlapból, ugyanis sokszor a helyi dialekt, a ch'ti nyelvén íródnak a lokalitást hangsúlyozandó. Viszont kérdezzünk bátran, a második helyen akadémiai szintű kiselőadás is járt a vacsorához a ch'ti mibenlétéről (mini nyelvleckével egyetemben).

Ezenkívül volt szerencsém a cramique-hoz, ez egy gazdag, mazsolás reggeli kalács és egy igen-igen finom helyi almás süteményhez, melynek neve Demoiselles d'Hazebrouck (hazebroucki kisasszonyok): tészta alapon alma, roppanós karamellréteg, tetején hab. Utóbbi annyira finom, hogy érdemes érte elzarándokolni az Aux Merveilleux pékségek egyikébe és kiállni a sort. (Ugyanitt igen jó a cramique is).

Ha valaki pedig piacozna, akkor a Marché Wazemmes felé vegye az irányt. A tér közepén
található fedett piac hétfő kivételével mindennap nyitva van (és ahogy az egy tisztességes francia piactól elvárható, fantasztikus sajt-zöldséggyümölcs-hús-gomba stb. választékkal rendelkezik), viszont érdemes kedden, csütörtökön vagy vasárnap menni, mert akkor van a szabadtéri piac, ahol aztán van minden, libanoni árusok frissen sütött pitakenyérrel és vagy ötvenféle olívabogyóval, helyi kistermelők, virágok, antikvitás, használt CD, magic törlőkendő ésatöbbi). A téren rengeteg a kávézó (és itt van az egyik Aux Merveilleux pékség is), ha süt a nap, a fél város kint ül és sörözik, nagy a forgatag, hangulatos.

Szilvás-mandulás sütemény

2007-09-24T11:43:00.000+02:00

Ennek a sütinek a létrejöttéért a Twin Peaks okolható, ugyanis a hétvégén beszereztem e remek sorozatot DVD-n és hát Cooper ügynök gyakori és részletes áradozásai a cseresznyéspitéről azonnali süteménysütésre késztettek. Cseresznye ugyan már nincs, de volt otthon szilva, Nigel Slater ellenállhatatlan "A wonderfully moist, fresh plum cake" nevezetű receptje innen meg már egy ideje kipróbálásra várt, úgyhogy minden összejött. Kivéve a diót, az eredetiben szerepel egy maréknyi. A sütemény egyébként megérdemli hangzatos nevét, az utolsó szeletet mentettem meg a fotó kedvéért.

1 kerek kapcsos tortaformához
15 dkg puha vaj
15 dkg cukor
kb. 15 db szilva
3 tojás
7,5 dkg liszt
1,5 tk sütőpor
10 dkg őrölt mandula

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tortaformát sütőpapírral kibélelem.
2. A vajat a cukorral gépi habverővel habosra keverem.
3. A szilvákat kimagozom, negyedekbe vágom.
4. A tojásokat kicsit felverem, majd belekeverem (immáron kézzel) a vajas cuccba. A lisztet és a sütőport összekeverem, és ezt is a masszába keverem. Végül hozzáadom a darált mandulát is. A masszát beleöntöm a formába, a szilvákat a tetejére teszem (nem kell, hogy szép legyen, mert úgyis belesüllyed). Mehet a sütőbe, kb. 45 perc kell neki. A sütőből kivéve legalább 15 percig állni hagyom mielőtt kivenném a formából. Több napig eláll, nem szárad ki.

Zsályás borjúkaraj almával és hagymával

2007-09-22T18:02:00.000+02:00

Ez egy nagyon jól sikerült őszi vacsora lett, a borjúkaraj volt adott, a többit az otthon épp fellelhető dolgokból improvizáltam. Utólag belegondolva valószínűleg Delia egyik rég olvasott receptje mocorgott a tudatalattimban ami a párosítást illeti, de azért eléggé eltértem az eredetitől. Csináltam hozzá egy kis rozmaringos sült krumplit is, de én csak zöldsalátával ettem és teljesen jóllaktam vele.

2 személyre
2 szelet borjúkaraj
fél marék friss zsálya
1 nagy alma (golden)
1 nagy hagyma
olívaolaj
só, bors

1. A szeleteket sózom, borsozom és bedörgölöm a felaprított zsályával. Az almát cikkekre, a hagymát karikákra vágom.
2. Egy nagy serpenyőben olajat hevítek, és körbesütögetem a karajszeleteket, majd hozzáadom a hagymát, az almát, esetleg még egy kis zsályát. (Ha 4 személyre készülne, az almát meg a hagymát külön serpenyőben pirítanám, mert egyébként nem fognak elférni). Időnként kevergetem, és a húst forgatom, amíg átsül, az alma megpuhul, a hagyma pedig kicsit odakap. Kóstolom, utánasózom-borsozom ha kell.

Csirkés-gombás vol au vent

2007-09-17T16:35:00.000+02:00

A vol au vent (volovan, azt jelenti, elfújja a szél) nem más, mint egy könnyű leveles tésztakosár, amit általában valami sós töltelékkel pakolnak meg (bár édes is előfordul) és előételként eszik. A franciák. Két leggyakoribb fajtája az à la reine, vagyis királynő módra: ez a csirkés-gombás, és a marinière, vagyis tejszínes-tengeri herkentyűs (én speciel ebben a formájában találkoztam vele először, kb. 10 éve, mint cserediák egy igen gourmand marseille-i családnál). Ez az alábbi a királynőinek általam hirtelenjében kifejlesztett változata. Azt hiszem leginkább az tetszik benne, hogy egy egyszerű csirkeragu (akár maradék is) rögtön kicsit flancosabb kajává lép elő ezekben a kis kosárkákban. Itt készen is kaphatóak a kosárkák, de nem egy nagy etwas házilag előállítani leveles tésztából. Kivéve ha a leveles tésztát is magunk akarjuk gyúrni, de én olyan emberrel még nem találkoztam :)

2 személyre
2 csirkemell, apróra felkockázva
1 kanál vaj
1 póréhagyma, kettéhasítva, vékonyra szeletelve
15 dkg gomba (mondjuk barna csiperke), felaprítva
1 pohár fehérbor
1 csipet szárított tárkony
só, bors
fél pohár tejszín
1 kk magos mustár
3-4 szelet bacon, felaprítva
kész vol au vent kosarak (4 kicsi vagy 2 nagyobb) vagy egy felengedett mirelit levelestészta-blokk (az, amelyik nincs kinyújtva)

1. Először is, a kosárkák házilag történő előállításához melegítsük elő a sütőt 200 fokra, a tésztából vágjunk ki éles késsel két nagyobb kört, majd kb 1 centivel beljebb (ez lesz a perem) karcoljunk bele még egy kört. A perem szépen fel fog emelkedni, a középső részt meg majd ki lehet venni. kb. 15 perc alatt sül meg. A készen vett kosarakat is át kell melegíteni a csomagoláson leírtak szerint.

2. Közben egy serpenyőben olvasszunk vajat, mehet rá a szalonna, ha már kiizadta a zsírját, akkor a póré, a csirke és a gomba is. Fűszerezzük, pirítuk amíg a csirke átsül.
Öntsük föl a fehérborral (vagy sherryvel, vagy alaplével, vagy mindkettővel), ha az alkohol elpárolgott, öntsük bele a tejszínt, a mustárt, forraljuk be sűrűre, kóstoljuk, kész a töltelék, amit aztán a kosarakba lehet kanalazni.

Lazac teriyaki

2007-09-12T08:44:00.000+02:00

Sokunk kedvencének, Nigellának pár napja új könyve jelent meg Nigella Express címmel, amit erőteljesen promotál a Times hasábjain (receptek, videók). A bemutatott receptek közül eddig ez az egy tűnt számomra érdekesnek, és noha ő mirinnel fényezett lazac névvel illette, a rendes japán neve neki teriyaki. (Teri yaki = fényezett módon). Szerintem egyik legjobb módja a lazac elkészítésének, és tényleg villámgyorsan megvan. A mirin édes japán rizsbor, sakéval vagy az Ázsia boltban tutira kapható kínai shaoxing rizsborral helyettesíthető.

4 személyre
4 szelet lazacfilé
0,6 dl mirin
0,6 dl szójaszósz
5 dkg cukor
2 ek japán rizsecet
1-2 újhagyma, kettévágva, sréhen felaprítva

1. A páchoz összekeverem a szójaszószt, a mirint és a cukrot. Belefektetem a lazacfiléket oldalanként 2 ill. 3 percre. Közben felteszek egy serpenyőt a tűzre.
2. A filéket kiszedem a pácból, a serpenyőben 2 percig sütöm, majd megfordítom őket, ráöntöm a páclevet és a másik oldalukon is két percet sütöm. Ezután tányérokra szedem őket.
3. A serpenyőbe maradt páchoz hozzáadom a rizsecetet, átmelegítem, majd elosztom a filéken. Rászórom a hagymát. Szerintem rizzsel a legjobb.

Hagymás quiche

2007-09-10T13:36:00.000+02:00

Noha otthon szinte ismeretlen, több angolszász barátom által pedig gay-nek minősített kaja a quiche (kis), nálam nagy kedvenc. Főleg, hogy errefelé igen könnyű hozzájutni az előre kinyújtott tésztához, amit csak bele kell rakni a formába, megpakolni a töltelékkel, aztán csá. Egyébként otthon miért csak a leveles tésztát kapni mindenhol? Na nem mintha bonyolult lenne házilag összedobni az omlós tésztát: 20 dkg liszt, 15 dkg vaj, csipet só robotgépben összemorzsol, pár kanál hideg vízzel összegyúr, fél óra hűtő, kinyújt.
Vissza a quiche-ekhez, a leghíresebb fajta a lotharingiai (quiche lorraine), ez az alábbi annak egy hagymás változata. A töltelék receptje nem másé, mint Paul Bocuse atyaistené (innen), az általam eddig használt recepttől annyiban tér el, hogy a szalonnát és a hagymát megblansírozza sütés előtt. Kipróbáltam és arra jutottam, hogy nem feleslegesen. És a kötőanyag sem ugrik össze rántottává.

4 személyre (1 piteformához)
1 adag omlós tészta (lustáknak készen vagy ld. fent)
20 dkg hagyma (kb 3 jókora fej)
6 dkg húsos füstölt szalonna
4 tojás
3 dl crème fraiche (vagy fele tejföl fele tejszín keverék)
1,5 dl tej
2 ek reszelt ementáli vagy gruyère sajt
só, bors, szerecsendió

1. A szalonnát felkockázom, a hagymát meghámozom és felszeletelem. Felteszek egy nagy lábosban sós vizet forrni, ha forr, beledobom a hagymát, és 3 perc múlva a szalonnát is. Együtt még 2 percig blansírozom őket, majs leszűröm és alaposan lecsepegtetem.
2. A sütőt előmelegítem 180 fokra.
3. Jól összekeverem a tojást, atejszínt, atejfölt (vagy creme fraiche-t) és a tejet. Sózom, borsozom, friss szerecsendiót reszelek bele.
4. A tésztát pite formába terítem (ha nem nonstick, akkor sütőpapírt teszek alá, beleborítom a szalonnát és a hagymát, elosztom, ráöntöm a tejszínes cuccot. A tetejét megszórom reszelt sajttal, és 40-45 percig sütöm.

Quiche másoknál:
Csirágos-szalonnás
Spenótos
Cukkinis
Lotharingiai
Júliusi

Tojásos pirított rizs

2007-09-05T11:14:00.000+02:00

Nem biztos, hogy ezért külön nekifognék rizst főzni (nem is érdemes, mert frissen főtt rizzsel nem működik: legjobb, ha legalább egy napot áll a hűtőben, egyébként ragacsos lesz), de igen kiváló módja ez a maradék főtt rizs felhasználásának. Nálam ez külön jól jön, mert sosem találom el a rizsmennyiséget, vagy túl keveset csinálok, vagy marad egy csomó. Egyébként mindig basmati rizst használok, összehasonlíthatatlanul jobb, mint a fényezetlen B. (Persze drágább is, de pl. a Sparban láttam saját márkájút abszolút elfogadható áron).
A tojásos sült rizst (egg-fried rice) leginkább a kínai takeaway étkezdék menüjéről ismerheti az ember. Népszerűségét jelzi, hogy pl. Ken Hom kínai szakácscelebritástól ezt a receptet kérik a legtöbbször a brit rajongók. A mester nem is igen érti, mit esznek ennyire ezen az alantas ételen, Kínában is szinte kizárólag maradékfelhasználás céljából készül. Ami jó benne, hogy a végtelenségig variálható, szinte minden mehet bele: csirkehús, rák, rengetegféle zöldség, gomba, chili, ez-az. Indonéz rokona a nasi goreng, ők reggelire készítik az előző napi vacsora maradékaiból. Nekem az alábbiakból állt össze ez az ízletes verzió - a mai ebédem-, amit leginkább csak ötletadónak szánok.

1 személyre
1 adag maradék főtt rizs
1 lötty semleges ízű olaj (napraforgó OK)
2 szelet bacon, felkockázva
1 újhagyma felaprítva
fél sárgarépa vékonyra szeletelve
1 centinyi gyömbér vékonyra szeletelve, felcsíkozva
1 tojás
1-2 ek szezámolaj

1. Egy wokban (én egy adaghoz nem szedtem elő az óriás wokomat, teflonserpenyőben készült) nagyon forróra hevítem az olajat.
2. Közben a tojást elkeverem a szezámolajjal, felverem kissé, sózom.
3. Amikor az olaj már füstölög, belezúdítom a rizst, a répát, a gyömbért és a bacont. Pár percig kevergetem. Belecsorgatom a tojásos mixtúrát. Még egy pár kavarintás, és kész is. A végén megszórom zöldhagymával. Lehet még rá locsolni szójaszószt és/vagy szezámolajat.

VKF 8 - A marokkói csodaelixír: arganolaj

2007-09-02T10:35:00.001+02:00

Exkluzív gourmet ízesítő és kozmetikai csodaszer egyben: az arganfa terméséből évszázadok óta készítenek olajat a marokkói Sous-völgyben. Ez a sziklás vidék az egyetlen a világon, ahol ez a makacs növény hajlandó megélni, rengetegen próbálkoztak másutt is a termesztésével, hiába. A fa egyébként örökzöld, törzse és ágai olyan keszekuszák, csavarosak, hogy a helyi kecskék is könnyedén fel tudnak rá kaptatni, hogy megdézsmálják a nagyra nőtt olívabogyóra hasonlító, keserű ízű termést (már ez maga igazán érdekes látványt nyújt :). Lecsócsálják a termésről puha, zöld burkot, a mag azonban annyira kemény, hogy ehetetlen, így azok a fa alatt landolnak.
Maga az olaj készítésének módja sem változott a századok alatt: még mindig a helyi asszonyok végzik a betakarítástól (ez tulajdonképpen a magok összeszedegetését jelenti a fa alól, a kecskepiszok közül...) a pörkölésen keresztül a préselésig (kézzel!). 100 kg termésből így legalább 7 óra munkával mindössze 1 l olajat nyernek. A pörköletlen termésből nyert olaj a berber asszonyok egyik legfontosabb szépségtitka: magas E-vitamin és antioxidáns tartalmának köszönhetően kiváló bőrápoló. A pörkölt argandióból préselt olajat pedig a konyhában használják fel.

Az zit argan, vagyis arganolaj színe vörösesbarna, illata erőteljes, mély, összetett. Ízre rendkívül aromás, nyomokban a tökmag-, szezám- és a dióolajra emlékeztet, de azoknál még lágyabb, karakteresebb, izgalmasabb. Egy-két cseppje elég ahhoz, hogy elvarázsoljon egy ételt. Hazájában elsősorban édes ízekkel párosítják: mézzel és joghurttal keverik, vagy gyümölcstálra cseppentik. Alapösszetevője az amlou-nak, ami tulajdonképpen az amerikai mogyoróvaj marokkói megfelelője, kenyérre kenve, vagy mártogatóként fogyasztják - édes, bűnös, isteni. De báránykuszkuszt és salátákat is ízesítenek vele.

Tekintve az előállítás körülményeit, nem túl meglepő, hogy az arganolaj meglehetősen (de nem megfizethetetlenül) drága. Az már talán inkább, hogy itt Nyugat-Európában már a szupermarketek polcain is fellelhető, de még Budapesten is legalább két helyen (Culinaris, Vom Fass). A tradicionális marokkói recepteken túl nemigen van bevett felhasználási módja, lehet tehát kísérletezgetni! Ajánlják sütőtökkrémlevesbe (kipróbáltam, zseniális), de salátákat, gyümölcsöket, hús- és halételeket is izgalmas irányba repíthet el.

Amlou

Hozzávalók:
5 dkg mandula
5 dkg méz
késhegynyi fahéj
0.5 dl arganolaj

A mandulát sütőben 5 perc alatt aranybarnára pirítjuk, majd robotgépben ledaráljuk. A mézzel és a fahéjjal egynemű masszává keverjük. Tovább keverve lassan belecsorgatjuk az arganolajat.
Vigyázat, addiktív! Én ezen a ponton megkóstoltam, aztán azonnal elcsomagoltam a felét ajándékba, hogy még véletlenül se maradjon itthon az egész adag :)

Forrás:
Saveurs, 2007. július-augusztus
http://www.belazu.com/details/argan-oil.html
http://www.al-bab.com/maroc/env/argan.htm

Kínai citromos csirke

2007-08-30T10:03:00.000+02:00

Ez egy szakácskönyvajánlóval egybekötött bejegyzés, nagyon kedvelem ugyanis a Cornelia Schinharl-Sebastian Dickhaut szerzőpáros Basic sorozatát, amelynek egy pár darabja ha jól tudom Magyarországon is megjelent (A főzés alapkönyve, A sütés alapkönyve, Az olasz konyha alapjai). Melegen ajánlom bármelyiket, ugyan kezdőknek szólnak, de ez mindössze annyiban nyilvánul meg, hogy közérthetően vannak leírva a cseppet sem unalmas receptek. Eddig akármit főztem ezekből a könyvekből, mindegyik tutijól sikerült. Ez az alábbi sem kivétel, sőt. A Basic Asian-ből származik, és eszméletlen finom. Ami még jobb, fél óra sem kell az elkészítéséhez.

2 személyre
1 nagy csirkemellfilé
kb. 2 centis friss gyömbérdarab
1 salotta
1 citrom
olaj (pl. napraforgó)
3 ek méz
2 ek shaosing rizsbor (hiányában száraz sherry)
2 ek szójaszósz
só
friss koriander

1. Fogok egy éles kést és előkészítem a hozzávalókat: a csirkemellet felkockázom, a gyömbért vékony lapokra, majd csíkokra szeletelem, a citromról lehámozok két csíkot (hámozóval, a fehér rész ne legyen rajta), és azokat is vékony csíkokra vágom, a salottát vékonyan felszeletelem. A citromot kifacsarom.
2. Wokban vagy mély serpenyőben jó adag olajat hevítek (hogy a csirkedarabkák majdnem elmerüljenek majd benne), majd ha nagyon forró, beleöntöm a csirkét, és aranyszínűre-ropogósra sütöm. Majd kiszedem a csirkét, az olaj nagyrészét kiöntöm valami másik edénybe, de maradjon kb. 3 ek-nyi.
3. Wok vissza a tűzre, mehet bele a gyömbér, a citromhéj és a salotta. Pár kavarás után beleöntöm a mézet. Mikor felolvadt, hozzáadom a rizsbort, a szójaszószt és a citromlevet is. Mikor kezd szirupossá válni (pillanatok kérdése), mehet vissza a csirke, átmelegítem, sózom. A végén friss korianderrel megszórom. Basmati rizzsel, kínai nudlival, stb. tálalom.

Chèvre chaud - Grillezett kecskesajtos saláta

2007-08-29T07:51:00.000+02:00

Ez igazi francia bisztrókaja, ha Párizsban beülünk valahova ebédelni, majdnem mindig ezt választom. Camembert-tel is meg lehet csinálni ha valaki nem szeretné a kecskesajtot, biztosítom hogy az is autentikus, csak azt valahogy máshogy hívják :). Létezik ezerféle változat, Chili és Vanília pl. fügével ajánlja. Az ő hatására én most egy dióolajas-balzsamecetes dresszinggel locsoltam meg, ami isteni volt, de egyébként egy sima olívaolajos-vörösborecetes vinaigrette mehet rá.

1 személynek főétel vagy kettőnek elő

4 szelet bagett
4 szelet kerek kecskesajt (pl. Rocamadour)
fél fej tölgysaláta
3 szelet füstölt szárított sonka
4-5 koktélparadicsom
4 levél friss bazsalikom
dresszing: 2 ek dióolaj, 1 kk balzsamecet, só, bors

1. A sütőt grillfokozatra kapcsolom, a kecskesajtkorongokat ráteszem a bagettszeletekre és pár perc alatt szépen meggrillezem.
2. Összekeverem a dresszinghez valókat.
3. Egy lapos tányéron elrendezem a salátaleveleket, a paradicsomokat, a sonkát, a bazsalikomleveleket, meglocsolom a dresszinggel, ráteszem a sajtos bagettszeletekt. Bon appétit!

A legegyszerűbb csokiláva

2007-08-24T08:19:00.000+02:00

Ennek a receptnek rengeteg fajtája kereng a neten, egy időben a világ másik felén igen felkapott volt, azóta már passzénak lett minősítve. Mint a tiramisu meg a crème brulée. Nem baj, én mindegyiket imádom :) A múltkor találtam itt ilyen pici szilikon pudingformákat, rögtön arra gondoltam, hogy ez a csokilávához lett kitalálva. De persze nem szilikon formával is működik a dolog, csak akkor vajazni kell. A felavatáshoz több recept is versenyben volt, úgy is mint Nigella Lawsoné, Chilié és Cyril Lignacé. Végül nyert a Lignac-féle, mert csak egy tojásom volt otthon :). Egyébként messze ez a legegyszerűbb is, tipikusan kis erőfeszítés-nagy elismerés kategória. Azóta kipróbáltam narancsos csokival is, hmmmm.. A mellékelt ábrán nem látszik a lényeg: attól láva, hogy a belseje folyós marad.

2 személyre
1 tojás
2.5 dkg cukor (1 púpozott ek meg egy kiskanál)
1.5 dkg liszt (1 csapott ek)
5 dkg vaj
5 dkg min. 70%-os kakaótartalmú étcsoki

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra.
2. Mikróban megolvasztom a csokit a vajjal.
3. A tojást fehéredésig kikeverem a cukorral. Hozzákeverem a lisztet, az olvadt vajat és a csokit. Elosztom két kis formába, 11 percre mehet a sütőbe. A teteje kicsit megkérgesedik, a belseje folyós marad. Pár percet állni hagyom, kiborítom a formából, vaníliafagyival, stb. tálalom.

Fűszeres tintahal egytál

2007-08-23T07:24:00.000+02:00

Kis pihenő után újra itt :) Közbejátszott még egy hetes normandiai kiruccanás is, ahol nagyon jókat ettünk, bár nem sokat főztünk. Legfőképp jó kis steakeket, kenyérkéket, sajtokat, meg legújabb felfedezésemet, a mirabell szilvát (ami rögtön kedvenc gyümölcsömmé lépett elő).
Mint azt előzőleg beharangoztam, egy időre áttevődött a székhelyem Lausanneba. Ennek egyik legjelentősebb kulináris vonzata, hogy itt gond nélkül kielégíthetem hal- és tengeri herkentyűimádatomat (hiába van a lengyeleknek tengerük, a pácolt heringen kívül nem volt sokkal erősebb a választék, mint otthon). Hozzáteszem, az itteni árakhoz képest nem is drágán. Hurrá. Akkor indítok is egy tintahalas recepttel, amit a Jamie's dinners-ben találtam. Nagyon jó kis rusztikus-spanyolos ízű kaja, még egy kis chorizót el tudnék bele képzelni.

2 személyre
2 jókora tintahal (kb 40 dkg)
kb 0.5 kg újkrumpli
1 marék friss menta
vaj, olívaolaj
1 friss chili (vagy csipet szárított)
1 fej lilahagyma, vékonyra szeletelve
só, bors
friss petrezselyem, menta
1 nagy gerezd összezúzott fokhagyma
fél citrom leve

1. A krumplit felteszem főzni sós vízben a mentaszárakkal együtt. Kb fél óráig főzöm, vagy amíg egy kicsit túlfő. Lecsurgatom a vizet, félreteszem.
2. Közben előkészítem a tintahalakat: a csápokat levágom, az mehet majd a fazékba, az üregükbe meg belecsúsztatok egy konyhakést vagy falapátot, és egy másik késsel kb. centinként bevagdosom az egyik oldalukat. Sózom, borsozom.
3. Serpenyőben vaj és olívaolaj keverékén kicsit megpirítom a krumplit. Hozzáadom a hagymát és a petrezselyem felaprított szárát. Ha a hagyma is megpirult, egy tálra szedem az egészet, öntök még olajat a serpenyőbe és megsütöm a tintahalakat is (oldalanként 2 perc). Hozzádom a fokhagymát, a chilit és a petrezselymet. Összerázom, visszadobom bele a krumplit, még egy picit együtt sütögetem. A végén ráfacsarom a citromlevet és megszórom friss mentával.

Költözünk...

2007-08-03T16:21:00.000+02:00

Milyen kiszámíthatatlan a sors, most például úgy döntött, jó pár hónapra visszavet az országba, ahol soha nem késnek a vonatok :)
A költözködés miatt most sajnos nem tudok részt venni a VKF-en, pedig van rá jó ötletem, na majd versenyen kívül pótolom. A (remélhetőleg) rövidke szünet után pedig várhatóak mindenféle fondükről, röstikről és csokoládékról való értekezések...

Hideg currys almaleves

2007-07-27T17:31:00.000+02:00

Hideg leves forró napokra. Finoman édes és fűszeres egyszerre, nekem nagyon bejött. Érdemes előző nap megcsinálni, hogy jól ki lehessen hűteni. Eredeti recept a Guardian hasábjain.

2.5 dkg vaj
1 hagyma, felaprítva
1 púpozott tk currypor
1 l csirkehúsleves (kockából OK)
fél kg zöldalma (Granny Smith), meghámozva, felkockázva
fél kg édes alma, meghámozva, felkockázva
só
fél citrom leve
2 dl tejszín
csipet cayenne bors
friss menta a tetejére

1. A vajon a hagymát megdinsztelem, meghintem a curryporral és még pár percig fonnyasztom. Hozzáöntöm a húslevest, felforralom, mehet bele az alma és egy csipet só. Kb. fél órán keresztül főzöm, amíg az alma teljesen megpuhul.
2. Jól összeturmixolom (merülőmixer), majd ha kihűlt, hozzáadom a tejszínt, a citromlevet és egy csipet cayenne borsot. Tálalásig hűtőben tartom.

Hűsítő levesek másoknál:
Paradicsom-görögdinnye
Gazpacho
Hideg gyümölcslevesek Kicsi Vútól
Ötféle hideg leves Chili és Vaníliától

Cheesecake pohárban

2007-07-22T13:37:00.000+02:00

Olyan elvetemülteknek, akik még ebben a hőségben is tartalmasabb édességre vágynak pusztán egy tál gyümölcsnél :) Ennél egyszerűbben elkészíthető cheesecake nem is létezik, még nagyon régen azt hiszem egy Good Food magazinban láttam hasonlót, onnan az ötlet.

4 kis vagy 3 nagyobb üvegpohárhoz
5 db keksz (nálam McVities digestive)
2.5 dkg vaj
1 doboz mascarpone (25 dkg)
cukor ízlés szerint
1 lötty vaníliakivonat
1 lötty tejszín
fél citrom reszelt héja
piros gyümölcs a tetejére

1. A kekszeket a vajjal robotgépben morzsává aprítjuk, az üvegpoharak aljára nyomkodjuk.
2. A mascarponét kikeverjük ízlés szerinti mennyiségű cukorral, a vaníliakivonattal, a citromhéjjal és ha szükséges, egy pici tejszínnel lazítjuk. Rákanalazzuk a kekszmorzsára. A tetejére friss piros gyümölcsöt teszünk (nálam málna és áfonya játszott), tálalásig jól hűtsük be.

Mézes-mustáros csirkeszárnyak

2007-07-19T10:38:00.000+02:00

Tekintettel az időjárásra illetve pillanatnyi szalmaözvegységemre, nagy a kísértés, ne főzzek semmit, max. salátákat meg gazpachókat turmixolgatok. Viszont tegnap este bejelentkezett egy látogató, és mivel tudtam, hogy egyenesen a konditeremből jön (ráadásul fejlődésben lévő fiatalember :), hát csak nem hagyhattam éhen. Nigel Slaterhez fordultam, még mindig a könyve bűvöletében élek.

2 személyre
1 kg csirkeszárny
2 nagy ek magos mustár
1 ek méz
1 citrom leve
só, bors
3 gerezd zúzott fokhagyma

1. A sütőt előmelegítem 220 fokra. A csirkeszárnyak végét levágom, félreteszem alaplének, kutyának, etc. Ami megmarad, azt az ízület mentén félbevágom.
2. A mustárt összekeverem a mézzel, a citromlével és a fokhagymával, sózom, borsozom. Beleforgatom a csirkeszárnyakat, sütőpapírral kibélelt tepsire rakom, kb 40 perc alatt megsütöm, ha kicsit odakap, annál jobb. Az utolsó 10 percre megfordítom a szárnyakat.

Egy friss, ropogós salátát kevertem hozzá a következőkből: uborka, retek, újhagyma, sok petrezselyem, olívaolaj, borecet, 1 kk cukor.

Londoni villámlátogatás

2007-07-17T11:04:00.000+02:00

Az elmúlt hétvégét Londonban töltöttük, és megfordultunk pár említésre méltó helyen. Az elmúlt években a kulináris szempontból elég kétes hírű Angliában hihetetlenül fellendült a gasztroipar, egy adott pillanatban az öt fő tévécsatorna közül legalább egy mindig valamilyen főzőműsort sugároz, Jamie Oliver, Gordon Ramsay (akinek ki akartam próbálni a nemrég nyílt gasztropubját, hogy aztán itt megírhassam, de persze több hétre előre be volt foglalva), Nigella és a többiek legalább akkora celebritások mint akármelyik popsztár, a szupermarketek pedig elképesztő gourmet választékkal rendelkeznek. A média nagyon nyomatja az egészséges/szezonális/direkt a termelőktől való vásárlást, de azért azt is hozzá kell tenni, hogy a chipszabáló angol közönség kemény ellenállást tanúsít (múlt heti szalagcím). London viszont nem egyenlő Anglia, a tehetős, nyitott városlakók pedig egyre inkább megválogatják, mit esznek. Ennek köszönhető pl. a Pret à manger szendvicsbár-lánc sikere, ami tényleg tiptop minőségű, igényesen összeállított friss szenyákat, salátákat, gyümölcsturmixokat stb. (a croissantjuk meg szvsz jobb, mint a franciaországi, a kávéjukról nem is beszélve) kínál. Bárcsak lenne ilyen erre is, én bizony mindennap ott ebédelnék. Minden forgalmasabb csomópontban megtalálhatóak, városnézés közbeni gyors ebédhez kitűnő. De pl. átszivárgott már Ladurée meg a Pain Quotidien is.

De amiről eredetileg is írni akartam, az a Borough Market. Hallottam már többször, hogy többek között Jamie O itt intézi a szombat reggeli bevásárlást, hogy innen veszik a nyersanyagot a menő éttermek meg hogy London legrégebbi piaca (még a rómaiak idején jött létre, de a jelenlegi helyét is már 250 éve foglalja el). Na hát ezek után meg kellett nézni, el is rángattam Eloit plusz egy hatfős francia családot, bizonygatva, hogy ez nagyon érdekes lesz, nem bánják meg. És tényleg. Ami leginkább szembeötlő (mint egész Londonban egyébként), az a "csomagolás": minden ki van találva, meg van dizájnolva, és itt jöhetünk rá, hogy ez mennyire számít. Hogy például a zöldség-gyümölcs standok mellett rögtön árulnak frissen csavart leveket is, olyan izgi kombinációkban, mint pl. alma-cékla. Kóstoló van mindenből, az eladók készségesek, sehol az otthonról jól ismert nem hozzányúlni. Az olivabogyóstandok és a chilistandok kb. húszfélét kínálnak, mindegyik mellett kis tábla, hogy honnan jött, mihez való. A halasról és a pékről beszéljenek a képek. A húsok remek minőségűek, büszkén mutogatja a hentes, nem úgy mint otthon, ahol az olcsó húst drágaként próbálják elsózni ésatöbbi. Szóval van mit tanulni. A piac több részből áll, de így is kisebb, mint gondoltam. És persze van hagyományos angol reggeliző "greasy spoon", cukrászda, kolbászsütő, szendvicsbár, neves sajtbolt és London legjobb kávéja. Úgyhogy sima reggeliző ill. ebédelőhelynek is fokozottan ajánlott, még azoknak is, akiket a piac amúgy nem annyira érdekel. A London Bridge metróállomás kijáratával pont szemben található. Jártam még egy jó kis piacon, Notting Hill-en a Portobello streeten (ha az ember végigverekedi magát az antikvitásárusokon, utána jönnek a jó kis kajastandok), de itt nem készültek fotók.

És még két hely, ahol nagyon jókat ettünk, hátha valaki arra jár:

The Rock and Sole Plaice - az egyik legjobb londoni chippie, vagyis fish and chips lelőhely a Covent Gardennél. Egyébként ilyenből Londonban nehéz jót találni, főleg a centrumban, ahol egyes helyeken panírozott rántott halat vesztegetnek fish and chipsként a gyanútlan turistáknak, pedig annak semmi köze a tésztaburokban ropogósra sült igazihoz. A klasszikus tőkehalas verzión kívül még rengetegfélét kínálnak, többek között rájauszonyt is. Eat in: kb. 10 font. Take away: feleannyi.

Abeno Okonomi-yaki - teppan grillen, az asztal közepén sütött japán finomságok. Én a japán konyhát a sushin kívül nemigen ismerem, úgyhogy tök érdekes volt. A japán egyetemistákból álló személyzet édes, örömmel válaszol minden kérdésre, lesik a vendég kívánságát. Az okonomiyakit egy omletthez hasonlítanám, a szemünk láttára keverték ki és sütötték meg az asztalon, volt benne tojás, újhagyma, hús, rák, ezmegaz. A tetején japán majonéz, szárított halforgács, alga. Remek ízkombináció, pedig őszintén szólva első ránézésre nagyon fast food külseje volt. Vannak még grillezett húsok meg halak (kobe marha, ahi tonhal, aaah), meg sült soba-tésztás egyvelegek. És végre alkalmam nyílt megkóstolni egy matcha teás desszertet is, méghozzá fagyi formájában.

Bejátszott még ezenkívül két indiai étterem, de egyik sem volt kiemelkedő. Viszont az egyikben teljesen véletlenül összefutottam egy volt egyetemi csoporttársammal még a c'bury évekből. Egy ekkora városban! Hogy mik vannak!

Sült cékla, kecskesajt

2007-07-05T21:09:00.000+02:00

Az úgy volt, hogy a minap betértem a helyi amerikai könyvesboltba, és persze leragadtam kicsinyt a szakácskönyvszekciónál. Az egyik különösen elvarázsolt, a szerzőt is ismertem már a Guardian hasábjairól, hát nem lehetett nem megvenni. Fantasztikus könyv, a szerző egy éven keresztül lejegyezte, hogy miket főzött-evett. Legtöbbször egészen egyszerűeket egyébként, az egész a szezonalitásra van kihegyezve. Mikor mire érdemes figyelni a piacon. Nagyon olvasmányos, kissé melankolikus-filozofikus stílusban, amire csak ráerősítenek a gyönyörű pasztell fotók.
A május 30-i bejegyzés főszereplői egy csokor cékla, egy darab kecskesajt és egy vekni kenyér. Olyan gyönyörűen írja le a sült céklát, hogy bizony összefutott a nyál a számban. Egyébként szerintem ha valamit érdemes eltanulni a lengyelektől, hát a céklaimádatukat mindenképpen (pedig ők is inkább főzik). Az igazi persze a sült cékla, ezügyben már Chili is kampányolt, de én is megerősíthetem hogy valami isteni. Sőt trendinek is trendi: a tavaly évvégi francia Elle magazin "Best of 2006" válogatásában egy flitteres Dior napszemüveg és mindenféle arany kiegészítők között a cékla szerepel! Aszongya: az idáig csak kantinokból ismert cékla tavaly óta minden magát valamire is tartó trendi étterem étlapján ott van.
Na ennyi bevezető után következzék a recept á la Nigel Slater. Én az itt kapható, finom zsenge céklából készítettem. Legközelebb külön sütök hozzá kenyeret is, mert megérdemli.

2 személyre
6 kisebb cékla kb. 3 centinyi szárral
1 lötty borecet (vörös, fehér vagy tárkonyos)
frissen őrölt só
kecskesajt (nálam 1 doboz Chavroux)
kenyér

1. A sütőt előmelegítem 220 fokra, a céklákat kicsit megsikálom (nem kell hámozni), egy edénybe teszem és felöntöm egy pici vízzel. Lefedem az edényt fóliával és egy jó órára mehet a sütőbe.
2. A sült céklákat cikkelyekre vágom, meghintem egy kis ecettel és sóval. Azon melegében, kecskesajttal, kenyérrel fejedelmi lakoma.

Panzanella

2007-07-05T20:06:00.000+02:00

Ez a toszkán nyári saláta jó felhasználási módja a szikkadt kenyérnek (a zuppa di pomodoro-n és a kenyérchipsen túl). Rukolával még jobb lett volna, de mivel nálam hűtőtakarítási célzattal (is) készült, nem vásároltam be külön hozzá.

egy jókora darab szikkadt fehér kenyér
1 tavaszi fehérhagyma
1 gerezd (friss) fokhagyma
3 paradicsom
1 kaliforniai paprika
fél kígyó, vagy egy kicsi uborka
1 marék rukola vagy saláta
1 marék petrezselyem
só, bors, olívaolaj, vörösbörecet

1. A kenyeret, a paradicsomot, a paprikát, az uborkát felkockázom, a fokhagymát és a hagymát felaprítom, a petrezselymet és a salátát összetépkedem. Mindent összekeverek.
2. 5-6 ek olívaolajból és 2 ek ecetből dresszinget keverek, sózom, borsozom, összeforgatom a salátával, 1 órát állni hagyom.

Gasztrociki

2007-07-03T20:18:00.000+02:00

Kicsivú kíváncsiskodik, hogy miféle, kifinomult gasztrokörökben szégyenteljes dolgok lapulnak a konyhaszekrényben... Egyébként nem olyan könnyű a válasz, vásárláskor azért igyekszem odafigyelni, McDonalds és társai sem ízlenek alapból, de még a kóla meg a chips sem... Azért persze akad néhány dolog, íme:

húsleveskocka - ez miért lett kizárva a versenyből? :)
gumicukor - t3v-vel egyetértésben csakis a Haribo márkájú, de az nagyon. Az imádat bizonyára gyermekkoromból fakad, amikor otthon még híre-hamva nem volt, NSZK-beli távoli rokonok leptek meg vele nagyon néhanapján. Nekem ez volt a vágy tárgya, a hőn áhított kincs.
párizsi - ez a legdurvább, de mit tegyek, szerintem egy jó karéj puha fehér kenyér párizsival és egy pohár tejjel mennyei eledel. Inkább nem is akarom tudni, miféle dolgok kerülnek bele.
Spar kempingsajt cheesecakebe Philadelphia helyett - volt már rá példa, és ízlett is...
és még: tejfölből, tejből és vajból (főzéshez, mert kenni sósvajat veszek) én bizony majdnem mindig a legolcsóbbat veszem, mert a boltban kaphatóak között úgysem érzem a különbséget. Enyhítő körülményként viszont margarint meg sosem használok.

Találtam még a konyhában egy üveg sansa olívaolajat is, de ez csupán egy szörnyű félreértés eredménye (ez van, ha az ember a pasiját küldi le a boltba :) És ezután a blogbejegyzés után azt hiszem a Borges-féle balzsamecetnek is helye van itt :)

Vajon Lila Fügénél mi a helyzet?

Csicseriborsós csirketagine

2007-07-03T19:03:00.000+02:00

Kedves otthoni látogatók hoztak nekem ajándékba marokkói szakácskönyvet, amit lapozgatván felmerült bennem, hogy milyen régen is csináltam tagine-t. A tettek mezejére léptem, végül Mark "dagasztásnélkülikenyér" Bittmann receptjéből kiindulva. Az eredeti recept lencsét ír, a csicseriborsós egy variáció. Nálam ez konzerv formátumban mindig lapul a konyhaszekrényben, de nyersből még jobb, azt viszont előző este be kell áztatni. A két fiatalember, akiknek főztem, nagyon meg volt elégedve a végeredménnyel.

4 személyre
olívaolaj, só, bors
1 feldarabolt csirke, vagy esetemben 8 db alsócomb
2 gerezd fokhagyma, felszeletelve
2 hagyma, félbevágva, felszeletelve
2 paradicsom, kicsumázva, feldarabolva
2 tk kurkuma
1 nagy csokor koriander vagy petrezselyem (nálam éppen petrezselyem)
2 rúd fahéj
1 konzerv csicseriborsó (400 g)

1. A csirkét forró olajon kb. 10 perc alatt szépen körbesütöm.
2. Lejjebb csavarom a lángot, hozzáadom a hagymát, a fokhagymát, a paradicsomot, a petrezselymet (én e leveleket beletépkedtem, a recept összekötözve egyben bennefőzetné) és a kurkumát. Sózom, borsozom, felöntöm kb. 6 deci vízzel. A hőt alacsonyra tekerem, lefedem a fazekat és kb. 20 percig főzöm.
3. Belekeverem a csicseriborsót, és további 20 percet főzöm. A végén utánasózom-borsozom, ha kell, vajas kuszkusszal tálalom.

Krémes joghurt áfonyadzsemmel és bodzaszörppel

2007-07-01T13:33:00.000+02:00

Hát ez aligha recept, az utolsó pillanatig gondolkodtam is, hogy nem-e kéne valami komolyabbat reagálni a VKF mostani szép feladványára (komplementer ízek), de egyrészt Jamie Oliver sem átallotta beszerkeszteni az egyik szakácskönyvébe, másrészt Dibbuk is stilton-portóival indul :) Bátorított továbbá még a tény, hogy az idén jó sokan csináltak bodzaszörpöt, beleértve magamat is - részletek a kettővel lejjebbi postban. Isszuk is rendesen, de van még bőven, úgyhogy egy ideje keresgélek, mi mindenhez lehet még vele kezdeni. Sok izgalmas felhasználási módot felfedeztem (mehet pl. salátadresszingbe, fröccsbe, sütibe, és még sorolhatnám).
Ez a Jamie O-féle találmány szerintem különösen jól eltalált ízpárosítás (akarommondani trió), pofonegyszerű könnyű nyári desszert, valami fűszeresebb vacsora után kellemesen felfrissíti az ízlelőbimbókat.

4 személyre
1 nagy doboz görög vagy török (sűrű, krémes) joghurt
4 ek feketeáfonyadzsem (nálam Materne márkájú, házi persze még jobb)
8 ek bodzaszörp
4 ágacska menta

A joghurtot 4 pohárba kanalazzuk, elosztjuk rajtuk a dzsemet, meglocsoljuk a szörppel, és mentával díszítjük.

Petrezselymes-paradicsomos hal

2007-06-25T21:32:00.000+02:00

Hát ez valami olyan istenire sikeredett, hogy csak na, pedig csak azért csináltam meg, mert egyrészt a hétvégén túlvásároltam magam finom érett paradicsomból, másrészt valami kiverte otthon a biztosítékot napközben, úgyhogy mire hazaértünk szépen kiolvadt minden a fagyasztóból, többek között a nyelvhalfilé. Örültem ám nagyon.
Két zellerszár híján Tessa Kiros receptje egyébként, a Falling Cloudberries-ből. Sütőben sült újkrumplival ettük, de puha fehér kenyérrel se lehet rossz, amivel aztán a szaftot jól ki lehet tunkolni.

2-3 személyre
3 nagy nyelvhalfilé vagy egyéb fehérhúsú tengeri halfilé
4 érett paradicsom
1 csokor friss petrezselyem, felaprítva
4 gerezd fokhagyma (nálam épp friss), felaprítva
1 citrom leve
1 tk cukor
3 tk olívaolaj
só, bors

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra. A halfiléket egy rétegben egy sütőtálba pakolom, összekeverem a többi hozzávalót és a halra kanalazom. A tálat alufóliával lefedem és 30 percig sütöm, majd felcsavarom 200-ra a hőt, leszedem a fóliát, és sütöm, amíg a lé besűrűsödik és cucc nagyon picit oda nem kap.

Két kördés egy csapásra

2007-06-19T22:33:00.001+02:00

Az elsővel - mik a terveim a nyárra - nagyon el vagyok maradva... Kismacs és Rita dobott meg vele még annak idején, törtem is jó ideig a fejem, ugyanis nem nagyon vannak nekem nyári terveim, befőzni, stb. nem szoktam, hacsak azt nem nevezhetnénk tervnek, hogy minél több friss idénygyümölcsöt-zöldséget tegyek magamévá.
Aztán azóta találtam magamnak valamirevaló tervet, sőt, meg is valósítottam: idén először csináltam bodzaszörpöt (nem én voltam az egyetlen). A főnököm villájának kertjéből szedtem a cuccot és Sophie Grigson receptjét használtam, nagyon jó lett. És még a végén lehet hogy lekvárfőzés is lesz a dologból, pl. nagyon izgat ez a bodzás eperlekvár, ráadásul pofonegyszerűnek hangzik. Watch this space.

A másik, Pirikenagyi-féle kördésre, ami Fakanál és Lila füge útján jutott el hozzám, már könnyebb lesz válaszolnom. Mit szól a család a blogíráshoz? Könnyű dolgom van, nekem a család jelenleg egy főből áll, aki francia, tehát nem kell győzködnöm, hogy a húskrumplin kívül más is van a világon, nyitott mindenre és szeret is enni. Ellenkező eset rendkívül frusztrálna. Egy csomó dolgot én ismertettem és szerettettem meg vele és ezt nagyon élvezem. A blogot abszolút támogatja, ugyan egy szót sem ért belőle, de büszkén mutogatja fűnek fának. Sőt! Számos külföldi üzleti útjáról kéretlenül is szállítja nekem a gasztromagazinokat.
A fotózásból őszintén szólva nem csinálok nagy gondot (ez látszik is, sajna nem vagyok egy nordljus), kattintok kb. ötöt rögtön tálalásnál. De olyan is van, hogy még ehhez sincs türelmem, pl. ha az emeleten hagytam a fényképezőgépet és föl kéne érte caplatni, stb. Kihagytam már pár jó postot a lustaságom miatt, amit később megbántam... pl. karácsonykor sem fotóztam le semmit, így utólag le kellett volna, mert csomó érdekes dolgot főztem. Ha vendégség van, akkor se állok neki fotózni. Tulajdonképpen én türelmetlenebb vagyok, mint ő :) Úgyhogy nem panaszkodhat, hogy éhen kellene halnia a blog miatt. Hát így...

Na ki nem válaszolt még? Fűszer és lélek, Dolce vita?

Lazacfilé rétestésztában

2007-06-17T20:27:00.000+02:00

Múlt héten Pesten jártam (ezért is volt a nagy csönd) és hoztam két csomag rétestésztát, mert errefelé eddig sehol sem láttam. Illetve egy Ázsiabolt szerű egzotikus élelmiszereket árusító boltban igen, horribilis összegért. Az egyikből a jövő héten Chili bisteeya-ját készülök elkövetni, a másikból az alábbi született. Egyszerű, elegáns vacsora, vendégeknek is bátran kínálnám, és nagyon jól megy hozzá a most frissen kapható zöldborsó és fejtett lóbab. Inspiráció innen, persze kicsit megvariáltam ezt is, mert sajnos a vízitorma (watercress) is hiánycikk errefelé.

2 személyre
2 szelet lazacfilé
4 réteslap
1 nagy csokor petrezselyem
olívaolaj
citromlé
só, bors
a körethez: friss zöldborsó, fejtett lóbab, vaj, só, csipet cukor, friss menta

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra. A petrezselymet robotgépben összevagdalom egy lötty olívaolaj, citromlé, só és bors társaságában.
2. Kiterítek egy dupla réteslapot, az aljára helyezem a lazacfilét, rákenem a petrezselymes pasztát majd becsomagolom a réteslapba. A másikkal is ugyanígy járok el. A csomagokat megkenem egy kis olívaolajjal, 20 percig sütöm.

A körethez a babot és a borsót lobogó vízben puhára főzöm, majd összekeverem egy jó kanálnyi vajjal, egy csipet cukorral, sózom, borsozom és bőven megszórom friss mentalevelekkel.

Rebarbarás lepénykék a la Tartine Gourmande

2007-06-17T13:53:00.000+02:00

Már megint rebarbarázok, itt a piacon már nem kapható, viszont begyűrűzött a szupermarketekbe. Úgyhogy nem volt mit tenni, megint vettem egy csokorral. Valami egyszerű receptet kerestem rá, és Béa blogján meg is találtam a tutit. Pár aprócska változtatást eszközöltem rajta (friss gyömbér helyett őrölt). A fotók között kéretik nem párhuzamot vonni :), Béa pár kategóriával komolyabban nyomja.

4 jókora lepényhez
1 doboz előre kinyújtott leveles tészta
0.5 kg rebarbara
5 dkg cukor
1 vaníliarúd kikapart magjai
1 tk őrölt gyömbér
8 dkg darált mandula
4 ek nagyon barna cukor (cassonnade vagy muscovado)
tetejére porcukor

1. A rebarbarát megtisztítom, kb. 6 centis darabokra vágom, egy szűrőbe teszem és leöntöm az 5 dkg cukorral. Egy órát állni hagyom.
2. A sütőt előmelegítem 210 fokra. A mandulaport, a gyömbért és a barna cukrot összekeverem a vanília kikapart magjaival.
3. A levelestésztát 4 téglalapra osztom (20x10 cm), egy kés élével kb 1 centis szegélyt metszek mindegyik téglalapra - ez nincs benne az eredeti receptben, de én még azt hiszem Nigel Slatertől olvastam ezt a trükköt, és ezzel tényleg szép szegélyt lehet csinálni a leveles tésztás lepényeknek - a közepét pedig villával megszurkálom. (Itt Béa azt írja, hogy legalább 30 percre vágjuk be a hűtőbe, de ez nálam nem következett be). A közepükre szórom a mandulás cuccot, a rebarbarákat ráfektetem.
4. Kb. 20 perc alatt sülnek meg. Tetejére porcukor, mellé vaníliafagyi dukál. Melegen a legjobb.

További rebarbarareceptek kettővel lejjebb.

Spekkuk (indonéz fűszeres sütemény)

2007-06-02T10:46:00.001+02:00

Bevallom ez a pályamű csak ma reggel készült el sebtiben, ugyanis majdnem jól elfelejtkeztem a VKF 5-ről. Pedig még a kihirdetéskor elterveztem, hogy indiai fűszeres sült karfiolt csinálok, de az elmúlt hetek aztán kicsit hektiktusan teltek, teljesen kiment a fejemből. Viszont ma reggel egyes korai posztolók aztán eszembe juttatták, úgyhogy meg is csináltam reggelire ezt a sütit, aminek a receptjével már egy ideje szemezek.
A nevéből és a hozzávalókból kiindulva cseppet sem indonéz, hanem határozottan németalföldi, ami nem véletlen, Indonézia majd 4 évszázadon keresztül holland gyarmat volt. A felhasznált fűszerek pedig: fahéj, szerecsendió, szegfűszeg. Bemutatni nem kell egyiket sem, a fahéjat én igen gyakran használom, nemcsak süteményekbe, a reggeli banánturmixomba, stb. hanem indiai, észak-afrikai vagy görög húsételekbe is. A héten főztem a Cook with Jamie-ből egy egészen mezei konzerv tonhalas-paradicsomszószos fusillit, amibe a recept szerint ment egy kis fahéj is: elképesztően megdobta az egészet. Én mindig tartok otthon egészben és őrölve is. A szerecsendióról annyit, hogy egészben érdemes venni, és frissen reszelni az ételbe, mert a készen őröltnek sokkal gyengébb az aromája (de ezt mindenki tudja). A szegfűszeg nálunk szinte csak almakompótban meg forralt borban játszik, pedig ezt is lehet akár sertésoldalassal is párosítani, mint pl. ebben a norvég karácsonyi receptben. Az indiai konyhának pedig szintén alapfűszere.
A süti egyénként nagyon finom, örülök, hogy végre megsütöttem, bekerül a repertoárba. Én most egy mini kuglófformát használtam, amihez feleztem az alábbi mennyiséget, ami egy normál gyűrűs tortaformához vagy kuglófformához elég. Vigyázat, vajból elég sok kell bele.

20 dkg liszt
fél tk sütőpor
1 tk frissen reszelt szerecsendió
fél tk őrölt szegfűszeg
4 tk fahéj
csipet só
35 dkg vaj
20 dkg cukor
4 tojás
3 tojás sárgája
2 tk vaníliakivonat

1. A sütőt előmelegítjük 160 fokra. A lisztet összeszitáljuk (hmm, keverjük) a fűszerekkel és a sóval.
2. A szobahőmérsékletű vajat elkezdjük elektromos habverővel habosítani, kb. 3-5 perc múlva részletekben beleadagoljuk a cukrot, tovább verve a masszát, majd a tojásokat is egyenként, végül a sárgákat és a vaníliaaromát is.
3. A masszát egyneművé keverjük a liszttel.
4. Kivajazott-kilisztezett, vagy nem ragadós formába öntjük, és kb. 1 óra alatt megsütjük (tűpróba). A sütőből kivéve rögtön fejreállítjuk a formát, és egy rácson kihűtjük, mielőtt leemelnénk a sütiről. Mehet rá porcukor, de nekem speciel nem hiányzott.

Narancsos rebarbarakompót

2007-05-27T08:46:00.000+02:00

Amióta szezon van, majdnem minden hétvégén becsúszott egy csokor rebarbara a kosaramba: legtöbbször crumble-ként végezte, a szintén lelkes rebarbarafan Nigella receptje szerint, de a múlt hétvégén egy vendégség alkalmával bepróbálkoztam ezzel a rebarbarás-habos tortával is (meringue pie magyarul, anyone?). Kép nem készült, mert amikor vendégek vannak, nem állok le fényképezni, de mondjuk szeletelés után amúgy sem volt túl fotogén szegény (a meringue széttöredezett). Viszont annál finomabb volt. Ezt a mostani receptet a Cuisine Actuelle májusi számából halásztam, nagyon egyszerű elkészteni és rengetegféleképpen felhasználható: reggelire, bármilyen piskótához v. egyéb süti, tejberizs mellé vagy palacsintatölteléknek, magában joghurttal, vaníliasodóval vagy fagyival, és még sorolhatnám. A narancs és a rebarbara párosítás egyébként szinte klasszikusnak számít, híresen jól mennek egymáshoz.

2 befőttesüvegnyihez
80 dkg rebarbara
3 narancs
20 dkg cukor

1. Előző nap a megtisztított rebarbarát kisebb darabokra szeletelem, leöntöm a cukorral, elkeverem és 12 óráig (éjszakára) állni hagyom.
2. Másnap két narancsot késsel meghámozok és felkockázok, a harmadiknak kifacsarom a levét. A rebarbarát leszűröm, és egy lábosban a narancslével együtt élénk lángon 15 percig főzöm. Hozzáadom a felkockázott narancsokat is és még 5 percig főzöm. Ha kihűlt, befőttesüvegbe teszem.
Nem kötelező, de lehet ízlés szerint fűszerezni őrölt fahéjjal, vagy csillagánizzsal, vagy merészebbeknek kis frissen őrölt feketeborssal.

Rebarbarareceptek másoknál:
Gelbe grütze
Körtés rebarbara-krémleves
Rebarbarapite
Rebarbaradzsem
Epres-rebarbarás morzsa
Rebarbarás-fehércsokis muffin és további linkek in English

Botwinka

2007-05-26T11:11:00.000+02:00

A botwinka magyarul bébicékla, illetve az ebből készülő hagyományos lengyel tavaszi leves neve. Először a munkahelyi menzán találkoztam vele, a levesek kivételével ott általában minden ehetetlen, de mivel hagyományos lengyel konyhát visznek (nem ezért ehetetlen), jó ötletadó szokott lenni. Így történt a mókás nevű és pink színű botwinkával is, határozottan láttam benne fantáziát, aztán a hétvégi piacozásnál észleltem, hogy minden második kofa nagy csokrokban árulja. Vettem is kettőt, és nekifogtam a receptkeresésnek (szerény lengyeltudásomat is latba vetve). Otthon én még sosem láttam ilyet, de hátha valakinek terem a kertjében?

2 személyre
2 csokor (8-10 db) bébicékla, szárával együtt
fél citrom leve
1 liter marhahúsleves (én most kockából csináltam és jó lett)
2 ek liszt
2 dl tejföl
só, bors, 1 tk cukor
főtt tojások

1. A botwinkákat nagyon nagyon alaposan megmossuk, és felaprítjuk szárastul, mindenestül. Feltesszük főni a marhahúslevesben, kis citrommal ízesítjük. Jó fél óra kell neki, hogy megpuhuljon.
2. Levesszük a tűzről, behabarjuk (a tejfölt a liszttel és egy kis levessel simára keverjük, a levesbe öntjük), és ízesítjük sóval, borssal, cukorral és további citromlével. Visszatesszük a tűzre, átmelegítjük.
Félbevágott főtt tojásokkal tálaljuk. Ha lett volna otthon kaprom vagy petrezselymem, akkor azzal dekoráltam volna.

Spagetti hagymás-ajókás szósszal

2007-05-17T21:47:00.000+02:00

Nigellában sosem csalódom, eddig minden receptje jól sikerült, nem hiszem, hogy ez bármely más sztárszakácsról elmondható. Ezenkívül még azért bírom őt nagyon, mert a nagyobb lélegzetű könyveiben (Feast, How to cook, How to be a domestic goddess), a receptek közötti szövegekből süt az életszeretet, a bölcsesség, a műveltség és az önirónia. A recepteket leszámítva már csak ezért is érdemes olvasgatni (egyébként ugyanez Váncsa István szakácskönyvéről is elmondható). Ez a recept a Feast-ből származik, egy velencei lakoma részeként. Nekem még maradt ugye az amalfi citromok után jó fél doboz ajókakonzervem, úgyhogy azért akadt meg rajta a szemem. Kicsit emlékeztet az íze a pissaladiere-re: az édesre párolt hagyma nagyon jól harmonizál a sós ajókával, ami csak inkább a háttérben mélyíti az ízhatást, nem is nagyon érezni ki. Nigella eredetlig bigoliból csinálja, nekem most spagetti volt otthon.

4 személyre
2 nagy hagyma
2 gerezd fokhagyma
5 ek olívaolaj
0.5 tk cukor
12 ajókafilé (anchovy)
15 g vaj
1 lehelletnyi őrölt szegfűszeg
125 ml tej
1 doboz (500 g) hosszú pasta
1 nagy csokor petrezselyem

1. A hagymát és a fokhagymát nagyon finomra aprítom (robotgépben), és olajon alacsony fokozaton jó 10 percig dinsztelem. Hozzáadom a cukrot, majd egy perc múlva a szintén nagyon finomra aprított ajókafiléket. Kevergetem, amíg szinte egyneművé válik. Ekkor mehet bele a szegfűszeg, 1 ek víz, és folyamatosan kevergetve a tej. Amikor egynemű pürészerűvé válik, leveszem a tűzről.
2. A tésztát megfőzöm, majd összekeverem a szósszal és egy picivel a főzővízből. Petrezselyemmel megszórom.

Kördés

2007-05-14T17:57:00.000+02:00

Ketten (Kísérleti konyha, Dolce vita) is megdobtak az éppen aktuális kördéssel, ideje válaszolni. Szerintem az utolsók között vagyok, nem nagyon találok olyanokat, akikhez még ne ért volna el, de ha valaki olyan olvasná ezt, akihez mégsem, akkor érezze magát megdobva :)

1./ Mi alapján főzök, hol találok inspirációra?
Szombatonként piacozok, aztán ha látok valami szépet, megveszem, és ahhoz keresek recepteket, régebben általában az epicurious-ról vagy a bbc food-ról, ma már egyre inkább csak blogokból. Aztán megveszem a recepthez a többi hozzávalót is, de azokból is szokott maradni, úgyhogy új receptkeresés indul. Van, hogy csak egy fűszernövényhez keresek receptet. És így tovább, véget nem érő folyamat. Üresjáratban pedig gyakran lapozgatok gasztromagazinokat, meg szakácskönyveket, aztán ha valami tetszik, és nem felejtem el, akkor megfőzöm. Ezenkívül ha vendégségben eszem valami jót, akkor elkérem a receptjét. Nagy hatással vannak még rám a külföldi utazások során kipróbált ételek (nekem ez az egyik legfontosabb szempont, előre meg szoktam nézni, hol vannak a legizgibb kajáldák), amiknek megjegyzem a nevét, aztán rákeresek neten. Újabban ezekre is mindig blogbejegyzések jönnek ki.

2./ Betartom-e a receptek betűjét?
Nem mindig, ha már van tapasztalatom hasonló kajával, akkor pláne nem. Általában szemmértéket használok, nem hiszem hogy életemben kiméricskéltem volna pl. 3 ek olívaolajat :). Más a helyzet a tésztáknál, sütiknél, stb., ahol katasztrofális eredményekhez vezethet az effajta lazaság. Akkor aztán előveszem a kis konyhai mérlegemet. A sütési/főzési időt is inkább érzésre szoktam...úgyis mindenkinek más a sütője...

3./ Mi alapján döntöd el, mi legyen a másnapi ebéd/vacsora?
Lásd az első kérdést. Általában aznap döntöm el, én a reggeli újságolvasás helyett a blogokat futom át :). Döntő általában a hűtő tartalma illetve Eloi kívánságai (Top 3: citromos madeleine, kacsasült-tekercsek, lasagna.)

Sült töltött citrom Amalfi módra

2007-05-13T14:12:00.000+02:00

Még mindig Olaszországnál maradva, amikor megláttam a sorrentói citromligeteket, rögtön beugrott a Jamie's Italy-ból az egyik fotó, amin hatalmas citromokat tömköd mindenféle földi jóval. Úgyhogy hoztam haza egy kiló citromot (hoztam volna többet is, de a tésztamasina és egyéb életbevágóan fontos szerzemények miatt eléggé limitált volt a hely a bőröndben), hogy kipróbálhassam a receptet. Ma készült el reggelire az utolsó két példányból. Mondanom sem kell, az Amalfi partszakaszon termő citromnak nem sok köze van az errefelé kapható, kicsi, sima, agyonkezelt bolti citromhoz, de ha pl. horvátországi nyaralás alatt sikerül szert tenni jókora, rücskös, kezeletlen citromokra, akkor érdemes nekifogni. Bivalymozzarellát pedig jobb helyeken azért már be lehet szerezni errefelé is. Jamie crostinihez ajánlja, mi frissen sült kenyérrel tunkoltuk.

2-4 személyre (előétel vagy reggeli)
2 nagy, kezeletlen citrom
1 zacskó bivalytejből készült mozzarella
1 paradicsom
4 nagy bazsalikomlevél
2 ajókafilé (anchovy)

1. A sütőt előmelegítem 200 fokra. A citromok végeit levágom, majd széltében kettébe vágom, hogy négy vastag szeletet kapjak. A mozzarellát 8 szeletbe vágom, a paradicsomot 4 gerezdre, az ajókafiléket hosszában ketté.
2. A citromszeletekből egy kis késsel kikaparom a belsejét, és félreteszem (mehet limonádénak mondjuk). Az így kapott gyűrűk mindegyikébe teszek egy-egy szelet mozzarellát, egy-egy bazsalikomlevelet, egy-egy fél ajókafilét és egy gerezd paradicsomot, majd lefedem egy-egy szelet mozzarellával.
3. Mehet a sütőbe (sütőpapírral bevont kerámiaedényben) 10-15 percre, amíg a sajt szépen megolvad. A sütőből kivéve hagyjuk állni pár percig, majd lássunk neki. A citromhéjat nem esszük meg, viszont gyönyörűen átadja az ízét a sajtnak. Az edény alján összegyűlt levet se felejtsük el kitunkolni.

Kis nápolyi pizzológia

2007-05-05T10:36:00.000+02:00

Nemcsak Caprin jártam ám az elmúlt két hétben, hanem Nápolyban is, márpedig ha Nápoly, akkor pizza. Az olasz pizzakészítésnek két fő irányvonala van, az egyik a római fajta, ami nagyon vékony, ropogós tésztaalapjáról ismerszik meg, és a nápolyi, ami kicsit vastagabb kelt tésztából készül (és persze a nápolyiak szerint ez az autentikus, hiszen itt találták fel a pizzát a 18. században). Szóval ha a világ legjobb pizzáját keressük, mindenekelőtt Nápolyba vegyük utunkat. Olaszországnak ez a régiója (Campania) amúgy is fantasztikus konyhával dicsekedhet, a Lonely Planet olasz útikönyve szerint egyenesen a világ legjobbja. Merész kijelentés, de nem szállok vele nagyon vitába: a napfényes tengerpartokon fantasztikus minőségű alapanyagok teremnek, amikkel már igazából nem is kell sokmindent csinálni.
Visszatérve a nápolyi pizzára, ha erre járunk, legalább egyszer látogassunk el egy jó pizzériába. A jó pizzéria legkönnyebben arról ismerhető fel, hogy a bejáratánál egy táblán a Vera Pizza Napoletana felirat díszeleg. Ez nem ám afféle olcsó turistacsalogató, ezt a feliratot ki kell érdemelni, méghozzá a következő kritériumok teljesítésével: A tésztát csakis kézzel lehet kinyújtani (sodrófa használata tilos), és fatüzelésű kemencében megsütni, 215-250 C közötti fokon. A felhasznált olívaolaj csakis extraszűz lehet, a só tengeri, és a margheritához felhasznált sajt pedig természetesen csak mozzarella (lehetőleg bivalytejből).

A két alapfajta a marinara és a margherita, a legortodoxabb (és külföldi újságírók szerint legjobb) nápolyi pizzéria, a Da Michele nem is szolgál fel más fajtát, mondván, csak ezt a kettőt érdemes enni. A marinaranál ne a tenger gyümölcseire asszociáljunk, ez egy nagyon basic, paradicsomos-fokhagymás pizza, kis bazsalikommal és szigorúan sajt nélkül. Margheritából (ami lényegében ugyanez plusz mozzarella) pedig a legautentikusabbat a Brandi-nál ehetünk, 1889-ben itt kreálták ugyanis az első ilyen pizzát az idelátogató Margherita savoyai királynő tiszteletére. A Brandi már engedékenyebb, mint a Da Michele, itt sok más feltéttel is kipróbálhatjuk az egyébként hibátlan tésztájú pizzájukat.

Minden útikönyv az egekbe dícsérte a Di Matteo-t, hát persze hogy elráncigáltam Eloit ide is egy este. Nem bántuk meg, fantasztikus hangulatú egy hely. A dekor rendkívül egyszerű :), és az asztalra is várni kell az utcán (a hely nagyon népszerű, a helyiek körében is), de addig is vegyünk az utcára nyíló ablakon keresztül sült zöldségeket meg rizslabdákat, és majszolgassuk azokat. A pizza tökéletes volt itt is, a pincérek kiabálnak egymással és rengeteg pizzával megpakolva száguldoznak az asztalok között, nápolyi hangulat, na. A hely egyik illusztris vendége Bill Clinton volt, aki betolt itt egy jó adag olajban sült calzonét (a hely specialitása) egy nápolyi csúcs alatt. Az erről szóló újságcikkek díszítik a hely falait.
További ajánlott pizzériák: Trianon, Al 22, és még sokan mások, amikre ezúttal nem jutott idő...

Hogy az árakról is szó essen, általában 3-6 euro között mozognak, a marinara általában sehol sem kerül 3.5 euronál többe.

És hogy a római pizza is képviselve legyen, szvsz ez a népszerű, nagyon hangulatos trasteverei (Róma) pizzéria a legideálisabb a kóstolgatáshoz: Pizzeria ai Marmi, Viale Trastevere, 53-59, (39-06) 580-0919.

Cukkinis-mentás frittata

2007-04-23T20:12:00.000+02:00

Először is mindenkit üdvözlök Capri szigetéről, gasztronómiailag már másfél nap alatt sikerült több felejthetetlen élményben részesülnöm.. A sziget egyetlen netcaféjából írom ezt (2 euro per 15 perc), úgyhogy nem fecsérlem a szót, íme az én ajánlatom a VKF 4 reggeli büféasztalára:

4 tojás
1 kis cukkini
olívaolaj
reszelt sajt
só, bors
friss menta

Előmelegítem a sütőt grillfokozatra. A cukkinit mandolinnal vékonyan felszeletelem, és olívaolajon kicsit megpirítom. A felvert tojásokat sóval, borssal ízesítem, belekeverem a menta nagyrészét, hozzákeverem a cukkinihez, egy-kettőt keverek rajta, majd megszilárdulásig békén hagyom. Ekkor rászórom a reszelt sajtot, és berakom pár percre a grill alá, hogy a sajt ráolvadjon. Megszórom a maradék mentalevelekkel.

Ananászos tatin torta

2007-04-22T21:19:00.000+02:00

Nem éppen könnyű, de annál finomabb sütemény Cuisine et Vins de France tavaly áprilisi számából. A karamellkészítéstől eddig mindig paráztam, de most rájöttem, hogy nem volt miért, nincs benne semmi ördöngősség.

1 ananász
36 dkg cukor
4 tojás
15 dkg liszt
20 dkg olvasztott vaj
1 ek vaníliakivonat

1. 18 dkg cukorból és 10 cl vízből nagy lángon borostyánszínű karamellt gyártok (kb. 10 perc alatt, kevergetés nélkül). A sütőt előmelegítem 180 fokra.
2. Közben az ananászt meghámozom és felkockázom (a középső fás részt kidobom).
3. A tojásokat a cukorral elektromos habverővel összekeverem, majd tovább verve hozzáadagolom a lisztet, a vajat és a vanílikivonatot.
4. Ahogy kész a karamell, a tortaformába öntöm, hogy teljesen befedje az alját. Elrendezem rajta az ananászdarabokat, ráöntöm a tésztát. 35-40 perc alatt sül meg. A sütőből kivéve kb. 20 percig állni hagyom, mielőtt kiborítom egy tányérra.

Ázsiai csirkehúsleves udon tésztával

2007-04-19T08:28:00.001+02:00

Tavaly New Yorkban ettem egy ehhez hasonló noodle soup-ot, mondjuk abban csirke helyett jókora királyrákok mosolyogtak (ha én egyszer tenger mellett élnék...) Na mindegy, azóta is erről a leveskéről álmodozom, úgyhogy most a tettek mezejére léptem, és több recept tanulmányozása után egy pán-ázsiai (az udon tészta Japánból származik, a lime-koriander páros többek között a thai konyhában fordul elő gyakran, az alaplé meg a múltkori kínai ötfűszeres kacsasültem lekopasztott maradványaiból készült) sikerült összehozni. Isteni volt, két liternyit vígan befaltunk ketten. De nem feltételezem, hogy mindenki ekkora bélpoklos, úgyhogy 4 személyes adagként jelölöm meg.

4 személyre
2 liter jó szárnyashúsleves (sült maradványaiból nagyon jót lehet főzni, ezt nemrég fedeztem fel)
1 egész csirkemellfilé
15 dkg udon tészta (vagy kínai risztészta)
1 hüvelykujjnyi friss gyömbér, felaprítva
2 gerezd fokhagyma, felaprítva
kb. 5 gomba (shitake vagy csiperke), felszeletelve
1 marék szójacsíra
1 nagy csokor újhagyma, sréhen felszeletelve
3 ek szójaszósz
1 nagy csokor koriander (esetleg bazsalikom, menta, de én korianderpárti vagyok)
1 kis piros chilipaprika, magház kiszedve, vékony csíkokra vágva
1 lime

1. A húslevest egy fazékban felteszem forrni a gyömbérrel és a fokhagymával.
2. Amikor forr, belerakom a 4 darabba vágott csirkemellet, és gyöngyöztetem kb. 20 percig, illetve amíg a csirke megfő. Ekkor kiszedem a csirkét, és egy villával és késsel falatnyi darabokra cafrangolom.
3. A csirkét visszateszem a levesbe, a gombával, az újhagyma felével és a tésztával együtt, és még pár percig főzöm, amíg a tészta is majdnem megfő (a csomagoláson feltüntetett idő szerint). Mehet bele a szójaszósz, a szójacsíra, a chilipaprika. Még egy percig főzöm, majd tányérokba szedem, facsarok bele lime levet, és megszórom a maradék újhagymával és a sok-sok zölddel. Az asztalnál további lime-lével, sóval, szójaszósszal, cukorral, stb. lehet adjusztálni az ízeket.

Tészta sütőben sült zöldségekkel

2007-04-16T23:31:00.000+02:00

Imádom a ratatouille-t, és még Delia Smithnél olvastam egy sütőben sült változatról. Gondolom ez motoszkált a tudatalattimban, amikor megfogant bennem ez a vacsoraötlet. Az eredmény nagyon jó lett, Eloi szerint tizes, szerintem is. És hamar elkészül.

2 személyre
1 kis padlizsán
1 kis cukkini
1 piros kaliforniai paprika
1 marék koktélparadicsom
extra szűz olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
só, bors
1 marék friss bazsalikom
1 zacskó mozzarella (mini is lehet)
kb. 20 dkg tészta (nekem tagliatelle volt most otthon, de valószínűleg fusillival vagy farfallével még jobb)

1. A sütőt előmelegítem 220 fokra. A zöldségeket megmosom, a padlizsánt negyedekre, majd vékony szeletekre, a cukkinit vékony szeletekre, a paprikát kockára, a paradicsomokat félbevágom. Egy tepsiben összekeverem, sózom, borsozom, meglocsolom oljvaolajjal. Bevágom a sütőbe, sütöm, amíg kicsit odakap (kb. 10 perc), majd megforgatom és visszateszem még kb. 10 percre.
2. Közben felaprítom a fokhagymát, kifőzöm a tésztát. A kész zöldségeket összekeverem a tésztával és a fokhagymával, és beletépkedem a mozzarellát és jó sok friss bazsalikomot. Még meglocsolhatjuk egy kis plusz olívaolajjal, ha szükségét érezzük.

Epres-mascarponés tortácska

2007-04-13T08:30:00.000+02:00

Ehhez a recepthez Pierre Hermé-t házasítottam össze Chili és Vaníliával:) (a match made in heaven! plusz eper). Ha valaki nem hallott volna még Hermé mesterről, ő a mai francia cukrászat atyaúristene, egyesek olyannyira el vannak bűvölve a kreálmányaitól, hogy gondolkodás nélkül hozzámennének feleségül. Mellesleg ő a Szakácsok könyve cukrászszekciójának szerzője is, onnan csentem ezt a kakaós omlós keksz (sablé) receptet, ami a torta alapja. A krémhez az ötlet pedig Chilitől jött.

Az alábbi mennyiségből kijön 4 torta, és még marad keksznek:
25 dkg liszt
3 dkg kakaópor
25 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
1 tojás fehérje
2 csipet só

a töltelékhez:
kb. 16 szem eper
25 dkg mascarpone
vanília esszencia
porcukor

1. A lisztet elkeverem a kakaóporral.
2. A szobahőmérsékletű vajat elektromos habverővel felhabosítom a porcukorral, hozzáadom a tojásfehérjét és a sót, és ezekkel együtt még egy percig verem.
3. Elkeverem a kakaós liszttel, és folpackkal lefedve berakom a hűtőbe, míg megszilárdul.
4. Előmelegítem a sütőt 180 fokra. A tésztával kibélelem a kivajazott kis tortaformákat (nekem csak kézzel, tapasztós módszerrel sikerült). Ha marad a tésztából, akkor hengert gyúrok belőle, és felszeletelem. A kekszeknek kb. 15 perc kell a sütőben, a tortácskáknak kb. 18. Ha megsültek, a kekszeket rácson, a tortácskákat a formában hűtsük ki.
5. A töltelékhez a szobahőmérsékletű mascarponéhez hozzáadok ízlés szerinti mennyiségű porcukrot és vanília esszenciát, majd habosra verem. Beletöltöm a kihűlt tésztába, eperszemekkel díszítem.

További Pierre Hermé-feldolgozás nálam: Durva csokitorta.

Erdélyi zakuszka

2007-04-08T17:13:00.000+02:00

Ilyet két éve egy székelyföldi kiránduláson kóstoltam először. A miklósvári vendégházban kínálták reggelire, és olyan isteni volt, hogy rögtön elkértem a receptet. Azóta már rengetegszer csináltam, teljesen addikt vagyok, alig várom a "padlidzsán" és "vitaminpaprika" szezonját, hogy csinálhassam újra. A sima padlizsánkrémet is imádom, de ez még rádob egy lapáttal, a sült paprika édeskés-füstös ízével. Friss paradicsomból illik csinálni, de én most konzervet használtam, működött. Kenyérre kenve szoktuk enni, de lehet vele kreatívkodni...

A képen látható adaghoz
1 padlizsán
2 nagy pritaminpaprika (esetleg piros kaliforniai)
4-5 paradicsom (esetleg konzervből)
1 hagyma
olívaolaj
só
1 kiskanál cukor

1. A padlizsánt és a megmosott paprikákat pár helyen villával megszurkálom, majd úgy ahogy vannak, valami edényben bevágom őket a 200 fokra előmelegített sütőbe. Kb. fél óra múlva megpuhulnak és itt-ott megbarnulnak, ekkor vegyük ki őket és várjuk meg, míg valamennyire kihűlnek.
2. A paprikákból egy mozdulattal húzzuk ki a csumájukat, a padlizsánnak meg kaparjuk ki a belsejét. Robotgépben turmixoljuk össze őket, nem kell teljesen simára, maradhatna darabok.
3. A felaprított hagymát olívaolajon megdinsztelem, hozzáadom a paradicsomokat, majd a padlizsán-paprika pépet. Sóval és egy kiskanál cukorral ízesítem. Kb. 20 percig párolom, utána hagyom kihűlni.

Hűtőben pár napig eláll, de nálunk ez az adag max. 2 napig tart ki. Főleg, mert egyesek (na jó, én) minen egyes hűtővizitkor belekanalaznak.

Brokkolis-diós conchiglione

2007-04-06T08:03:00.000+02:00

Már megint conchiglione - ideje volt elhasználni a maradékot is. Ezúttal Kaldeneker György oldalán akadtam rá a receptre, aki szerintem a legfantáziadúsabb magyar tévészakács, nem mintha valaha láttam volna egy műsorát is, de az oldalán található receptek alapján kenterbe veri Laci bácsit, a receptklubot meg a többieket. Egyébként meg miért tűnt el az origóról? (költői kérdés)

1 fej brokkoli
1 doboz ricotta (az eredeti receptben túró)
1 marék dió
só, bors, szerecsendió
friss bazsalikom
kb. fél doboz conchiglione (De Cecco)

sajtszósz:
2 ek vaj
3 ek liszt
3 dl tej
maréknyi reszelt parmezán
só, bors, szerecsendió

1. Sós vizet forralok a brokkolinak, közben rózsáira szedem majd 3 percig főzöm.
2. A diót apróra vagdalom és száraz serpenyőben pirítom, amíg illatozni nem kezd.
3. A lecsepegtetett brokkolit egy nagy tálba szedem, hozzáadom a ricottát, sót, borsot, bazalikomot, (frissen reszelt) szerecsendiót, és botmixerrel összecsuszmákolom. Hozzáadom a diót.
4. A conchiglionét a csomagolás szerinti ideig főzöm (13 perc). 5. A vajból a lisztből és a tejből közben besamelt készítek, a végén belekeverem a parmezánt és ízesítem a sóval, borssal, szerecsendióval. A sütőt előmelegítem 200 fokra.
6. A conchiglionékat leszűröm, hideg vízzel gyorsan átöblítem, hogy lehessen vele dolgozni, majd beléjük töltögetem egy kiskanállal a brokkolis cuccot. Kisebb tepsire rakosgatom őket, leöntöm a sajtos besamellel és kb. 20 percig sütöm.
Ne tévesszen meg senkit a brokkoli, jó tömős kajáról van szó. Valami salátát mindenképp ajánlok mellé, én paradicsomsalátával tálaltam.

Buffalo csirkeszárnyak kéksajtos mártogatóval

2007-03-30T16:03:00.000+02:00

Ezzel pedig a harmadik VKF-en kívánok részt venni. Húsvétinak nem kifejezetten húsvéti, de annál inkább fingerfood, a klasszikus amerikai fajtából. Bulikra, focimeccsnézéshez, na egye fene, akár a húsvéti büféasztalra is. Én Amerikában ettem utoljára ilyet, papírvödörből, számolatlanul, jéghideg sör mellé. (A KFC-s fajta elbújhat mellette). Érdemes kézmosó edényeket is kihelyezni mellé az asztalra :) Egyébként Tessa Kiros kultkönyvéből származik a recept, ő dél-Afrikában tanulta.
Ui.: ígérem, hogy most egy darabig nem posztolok több csirkeételt.

a mártogatóhoz:
10 dkg kéksajt (még ne legyen folyós állapotban)
2.5 dl sima joghurt
1 tk citromlé
1 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek olívaolaj

a csirkeszárnyakhoz:
6 csirkeszárny (a képen dupla adag... - a fenti mártogatómennyiség ehhez is elég volt.)
liszt
olaj
8.5 dkg vaj
1 ek alma- vagy fehérborecet
2 tk Tabasco
1 tk paprika

a tálaláshoz friss angol zellerszár

1. A mártogatóhoz villával összetöröm a sajtot, majd összekutyulom a többi hozzávalóval. Tálalásig a hűtőbe teszem.
2. A vajat egy kislábasban felolvasztom, amikor bugyog, hozzáadom az ecetet, a Tabascot (a Tabasco mennyiségével lehet játszani, attól függően, mennyire szeretjük pikánsan), a paprikát és egy csipet sót. Egy percig rotyogtatom, félrehúzom.
3. A csirkeszárnyakat 2-be vagy 3-ba vágom az ízületek mentén (én a vékony végeket inkább félret szoktam tenni alaplének, mert azokon alig van hús), sózom, borsozom, liszttel megszórom. Egy nagyobb serpenyőben (vagy fritőz) olajat hevítek, és aranybarnára-ropogósra sütöm a szárnyakat. Kiszedem, lecsepegtetem, majd átfogatom őket a pikáns vajas szószban.
4. Zellerszárakkal és a mártogatóval tálalom.

Kecskesajtos-chorizós csirkemell leveles tésztában

2007-03-22T18:39:00.000+01:00

Az egyik Jamie Oliver könyvben van egy gombával töltött leveles tésztába burkolt csirkemellrecept (my old man's superb chicken a Happy days-ben azt hiszem), amit már jó párszor megcsináltam, aztán elkezdtem variálni: pl. halfilé spenóttal töltve levelestésztában, csirke aszalt paradicsommal, stb stb. Ez itt különösen jól sikerült. Leveles tésztának nem vagyok hajlandó nekiállni otthon, tökéletesen megteszi a bolti (lehetőleg ki is legyen nyújtva). A maradék tésztából csináljunk pálmalevelet (cukorral megszór, kétoldalt felteket, felszel, megsüt, csá. Savory verzió: ugyanez cukor helyett parmezánnal és zöldfűszerekkel).

2 személyre
2 fél csirkemell
kecskesajtkrém
8 szelet chorizo (gyulai kolbász)
4 koktélparadicsom
készen vett leveles tészta
olívaolaj
só, bors

1. A sütőt előmelegítem 200 fokra. A csirkemelleket, mint egy zsömlét, keresztben majdnem kettévágom és kinyitom, mint egy könyvet. Folpackba csomagolom és sodrófával kilapítom kicsinyt. Sózom, borsozom, megkenem kecskesajtkrémmel, rájuk teszek 4-4 szelet chorizót és 2-2 félbevágott koktélparadicsomot (ha van otthon friss bazsalikom, azt is), összehajtom a feleket.
2. A kinyújtott leveles tésztából vágok két akkora téglalapot, amibe be tudom csomagolni a csirkéket. A legegyszerűbb, ha egyszerűen a téglalap alsó felére rakom, a felsőt meg ráhajtom, de lehet hosszú csíkot is vágni, és abba beletekerni a csirkét. Mindenesetre a végén kenjük meg a tetejét egy kis olívaolajjal. Mehet a sütőbe, kb. 20 perc kell neki. Sütőtől, ill. attól függően, hogy milyen vékonyra sikerült kilapítani a húst, lehet, kicsit több, mindenesetre mire a tészta szép aranybarnára sül, a csirke is átsül.

ps. épp sikerült elkapnom Kicsi Vúékat a TV-ben, ügyesek voltatok, gratula :)

Banános-tejcsokis muffin

2007-03-17T10:44:00.000+01:00

Ma reggelire valami kis sütikére vágytam, körülnéztem hát a konyhában, miből élünk. Volt egy szottyadt banán, meg egy fél táblányi eredetileg egészmogyorós Milka darabkái (mogyorók kieszegetve). Ezzel már lehet valamit kezdeni, gondoltam, és két perces guglizás után rá is leltem erre a receptre. Húsz perc elteltével meg már lehetett is reggelizni. Olyan finom lett, hogy blogbejegyzést érdemel. Annak ellenére, hogy megfogadtam, hogy én muffinreceptet nem írok ide, van már a neten úgyis kb. hatszázhúszmillió, a világ minden nyelvén. Oh well!

10 muffinhoz (én kettőnknek feleztem a mennyiségeket):
15 dkg puha vaj
2 dl cukor
1 tk vaníliás cukor
2 tojás
0.5 dl tej
3 dl liszt
1 tk sütőpor
10 dkg tejcsoki, darabokban
2 banán, felkockázva

1. A sütőt előmelegítem 200 fokra. Amíg melegszik, a vajat a cukorral fehéredésig kikeverem, hozzáadom a tojásokat, a vaníliáscukrot és a tejet. Egy másik tálban a lisztet a sütőporral elkeverem, majd ezt is a tojásos cucchoz adom. Pár laza mozdulattal összevegyítem, ne keverjük túl.
2. A masszát a muffinforma mélyedéseiben elosztom, mindegyikbe csoki- és banándarabkákat nyomkodok (ha 12-es a muffinforma, a maradék kettőbe töltsünk vizet). 15 perc alatt sül meg.

Csirke kapama

2007-03-10T11:27:00.000+01:00

Ez egy görög recept, Cat Cora szakácskönyvéből, de én speciel itt bukkantam rá. Már nem először csinálom, a fahéjas-fehérboros-fokhagymás-paradicsomos szósz valami isteni, nagyon ajánlom. Kicsit megváltoztattam: egész csirke helyett csak mellből csináltam, illetve Cat Cora mindenféle görög sajtokat ajánl a tetejére reszelve, amiket beszerzési nehézségek következtében elhagytam. Szerintem így is tökéletes, Eloi szerint egyenesen a legjobb csirkeétel ami valaha kikerült a kezeim közül. De még fokoztam rajta egyet: utána kicsi Vú citromos sütije volt a desszert :)

2 személyre
2 csirkemell
1 kk fahéj
2 kk só
1 kk frissen őrölt bors
2-3 gerezd zúzott fokhagyma
olívaolaj
1 nagy fej hagyma, felkockázva
1 pohár száraz fehérbor
2 ek paradicsompüré
tetejére petrezselyem

1. A fahéjat, a sót és a borsot összekeverem majd elkeverem a felkockázott csirkemellel.
2. Egy mély serpenyőben olívaolajon megpirítom a csirkemelldarabokat, majd lejjebb veszem a hőt és belekeverem a hagymát és a fokhagymát. Pár perc elteltével beleöntöm a fehérbort, a fakanállal a serpenyő aljáról levakarom az odakapott részeket, és jól elkeverem.
3. Ha a bor java elpárolgott, hozzáadok egy kupica vizet és a paradicsompürét. Elkeverem, lefedem, kb. fél órát főzöm. A végén friss petrezselymet szórok rá. Rizzsel vagy kuszkusszal tálalom.

Juharszirupos paszternákkrémleves

2007-03-05T21:49:00.000+01:00

Ismét anyukámnak köszönhetően hódolhatok paszternákimádatomnak (ha lát valahol, felvásárolja az egész készletet nekem). Ebben a levesben a juharszirup (vagy méz) szépen rájátszik a paszternák amúgy is kissé édeskés ízére, ezt leszámítva egy teljesen mezei krémlevesreceptről van szó.

3-4 adaghoz

4 paszternák
5 dkg vaj
só, bors
1 l csirke vagy zöldségalaplé
1 ág friss rozmaring
tejszín
juharszirup vagy méz

1. A meghámozott, kockákra vagdalt paszternákot vajon kissé megpirítom, sózom, borsozom, beledobom a rozmaringot (ha mézzel készül, akkor abból is egy löketnyit) és felöntöm az alaplével. Kb. fél órán át főzöm alacsony lángon, amíg a paszternák megpuhul.
2. Ha megvan, kicsit kihűtöm, löttyintek bele tejszínt, összeturmixolom. Tálakba szedem, mindegyik adagba juharszirupot, ill. további tejszínt löttyintek.