Angyalka és tökmagos rántotta
Bizonyára én vagyok a legutolsó, aki beszámol a blogján a decemberi angyalkajátékról, pedig remek ajándékokat kaptam ám! Angyalkám sajnos nem tudott eljönni az összejövetelre, viszont helyes kis pakkot kaptam tőle pont egy nappal előtte. Jellemző, hogy annyira elfelejtkeztem a dologról, hogy amikor bementem a postára érte, meg voltam győződve, hogy valami haszontalan, hivatalos ajánlott levélért állok sorba. Annál nagyobb volt az öröm, amikor láttam, hogy csomag lesz az. Még így is kellett egy perc, amíg leesett, hogy miről is van szó, na de aztán annyira izgatott lettem, hogy rögtön bementem a szomszéd kávézóba, lecuccoltam, és a kulcscsomómmal szépen nekiestem a csomagnak. Egy kedves levél, egy üvegcse alsópáhoki tökmagolaj és egy másik csinos üvegben tökmagolajban eltett kecskesajt került ki belőle.
A tökmagolajról annyit, hogy összevetettem itthon leledző osztrák tökmagolajommal, és sokkal aromásabb, frissebb, finomabb volt. (Na jó, az osztrákot szupermarketben vettem, de akkor is: éljenek a minőségi hazai termékek!)
A sajtot az őrségi Ínyes műhelyből szerezte be Móni, eleddig nem hallottam róluk, de rengeteg izgalmas sajtot, kecskeszalámit(!) stb. gyártanak, és ha legközelebb az Őrségben járunk, tuti teszünk egy kitérőt megkóstolni a gidasültjüket!
Fotót nem tudok prezentálni, mert sajnos már megettük. Friss saját kenyérrel és almával volt remek ebédünk.
Az alábbi receptet pedig Johanna blogján találtam, remek kis reggeli, (vagy ebéd, vagy vacsora), és a tökmagolajom íze remekül érvényre jut benne.
4 adag
4 dkg tökmag (hámozott)
8 tojás
0,8 dl tejszín
3 dkg vaj
só, bors
tökmagolaj
a katonákhoz:
rozskenyér (nálam Eszter hihetetlen kenyere)
speck, pármai sonka, vagy hasonló (nálam mangalicatarja)
1. A katonákhoz a kenyeret megpirítom, csíkokra vágom, a csíkokat sonkába tekerem.
2. A tökmagot egy serpenyőben barnulásig pirítom, félreteszem.
3. A tojásokat a tejszínnel felverem, sózom, borsozom, vajon rántottát csinálok belőle, mikor épp kezd megszilárdulni, leveszem a tűzről.
4. Hozzákeverem a tökmagot, tökmagolajjal meglocsolva, a katonákkal tálalom.
A tökmagolajról annyit, hogy összevetettem itthon leledző osztrák tökmagolajommal, és sokkal aromásabb, frissebb, finomabb volt. (Na jó, az osztrákot szupermarketben vettem, de akkor is: éljenek a minőségi hazai termékek!)
A sajtot az őrségi Ínyes műhelyből szerezte be Móni, eleddig nem hallottam róluk, de rengeteg izgalmas sajtot, kecskeszalámit(!) stb. gyártanak, és ha legközelebb az Őrségben járunk, tuti teszünk egy kitérőt megkóstolni a gidasültjüket!
Fotót nem tudok prezentálni, mert sajnos már megettük. Friss saját kenyérrel és almával volt remek ebédünk.
Az alábbi receptet pedig Johanna blogján találtam, remek kis reggeli, (vagy ebéd, vagy vacsora), és a tökmagolajom íze remekül érvényre jut benne.
4 adag
4 dkg tökmag (hámozott)
8 tojás
0,8 dl tejszín
3 dkg vaj
só, bors
tökmagolaj
a katonákhoz:
rozskenyér (nálam Eszter hihetetlen kenyere)
speck, pármai sonka, vagy hasonló (nálam mangalicatarja)
1. A katonákhoz a kenyeret megpirítom, csíkokra vágom, a csíkokat sonkába tekerem.
2. A tökmagot egy serpenyőben barnulásig pirítom, félreteszem.
3. A tojásokat a tejszínnel felverem, sózom, borsozom, vajon rántottát csinálok belőle, mikor épp kezd megszilárdulni, leveszem a tűzről.
4. Hozzákeverem a tökmagot, tökmagolajjal meglocsolva, a katonákkal tálalom.
Címkék: reggeli
3 Comments:
At január 23, 2009 2:15 DU,
Maimoni said…
Ó. köszönöm a kedves megemlékezést, örülök, hogy ízlett! :))
És örülök, hogy végre olvashattalak...:)
At január 23, 2009 5:45 DU,
gabojsza said…
Zsófi, a sajtmanufaktúrát ki ne hagyd, ha az őrségben jársz! Én egyszer 600 kilométert autóztam, hogy megnézzem magamnak, de megérte!
Itt a beszámolóm:
http://href.hu/x/6t7r
At január 23, 2009 9:51 DU,
Zsofi foodblogja said…
Móni :) én köszönöm, mégegyszer.
Gabojsza, elolvastam, aztán meg a Fűszeresét is, kezdenek érlelődni a tervek...
Megjegyzés küldése
<< Home